Jó szándék, rossz gyógyszer - Bevezetés
Szerző: Debra 24 | Dátum: 2020. november 16. 10:26
Cikksorozatunkban háziállataink otthoni gyógykezelésének buktatóival foglalkozunk. Ezt az izgalmas, számos tanulságot rejtő, de meglehetősen szerteágazó témát az áttekinthetőség érdekében két fő fejezetre (I., II.) és mellékletekre tagoltuk. Az első és második fejezetben általánosan, tehát állatfajtól függetlenül tárgyaljuk azokat a veszélyes helyzeteket, melyek gyógyszermérgezéshez és/vagy az otthoni gyógykezelés sikertelenségéhez vezethetnek. A mellékletekben pedig néhány állatfajt ill. állatcsoportot kiemelve kerülnek majd fókuszba egyes kerülendő hatóanyagok, vagy rossz gyakorlatok.
Írásunkat elsősorban az állattartók figyelmébe ajánljuk, ezért a szájon át (per os), valamint a külsőleg alkalmazandó készítményekre fókuszálunk*; természetesen ezek közül is azokra, amelyek Magyarországon jelenleg is forgalomban vannak. A téma iránt érdeklődő állatorvosoknak szóló albekezdéseket, jegyzeteket kis ikonnal fogjuk jelezni.
*A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény értelmében a védő- és egyéb oltások és az injekciós készítmények beadása állatorvosi tevékenységnek minősül!
A cikkekben következetesen hatóanyagokról (pl. fipronil) és nem termékekről, márkanevekről (pl. Frontline) fogunk beszélni. Elsősorban azért, mert a hatóanyag (ami egyébként egy nagyon kifejező magyar szó) a gyógyszerek lényege, „ható anyaga”. Szeretnénk, ha az állattartók (és az állatorvosok) figyelme a márkanevek felől a hatóanyagok nevének ismerete felé mozdulna el. Egyfelől, mert lényegesen egyszerűbb a hatóanyag nevekre alapozva ismeretterjesztést és felvilágosítást végezni. Másrészt pedig praktikus okokból, hiszen ugyanolyan célú gyógyszer, ugyanolyan hatóanyaggal számtalan különböző márkanév alatt futhat az állatgyógyászati piacon. A hatóanyagokra hivatkozásnak egyébként hagyománya van a Debra 24-nél, ezt a gyakorlatot követtük pl. az Ionofor mérgezés megelőzése, a Tojótyúkok engedélyezett antibiotikumai és Tejelő kecskék féreghajtása című cikkeinkben is.
Nem, nem gondoljuk, hogy az állattartókat „kímélni” kellene a hatóanyag nevektől. Ha valakinek macskája van, sokkal egyszerűbb és praktikusabb megjegyeznie, hogy állatát lehetőleg tartsa távol pl. a deltametrint tartalmazó készítményektől, mint megjegyeztetni vele az összes olyan létező termék nevét (beleértve a feketepiaci úton bekerülő, hazánkban nem engedélyes készítményekét), amelyben a deltametrin hatóanyag előfordul.
E kis bevezető után ugorjunk is neki a témának! Hogyan válhat tehát a jószándékú, jóhiszemű állattartó által beadott gyógyszer rossz gyógyszerré?
Hinnénk vagy sem, de számtalan módon vallhatunk kudarcot az otthoni gyógykezeléssel.
Az állattartó által, vagy közreműködésével végzett gyógykezelés sikertelenségét eredményező szituációkat – az állattartónak a használati utasításhoz való viszonya, hozzáállása alapján - két nagy csoportba sorolhatjuk.
- Az állattartó pontosan követi a használati utasítást, az állat állapota mégsem javul, vagy rosszabbodik,
- Az állattartó figyelmen kívül hagyja a használati utasítás valamelyik pontját, a gyógykezelés emiatt válik sikertelenné.
A következő két fejezetben e két fő csoportba sorolható szituációkat fogjuk kibontani és részletesen elemezni. Az alábbi, lila-sárga táblázat segít áttekinteni magát a témát, egyben tartalomjegyzékként is felfogható.
1.
Az állattartó pontosan követi a használati utasítást, az állat állapota mégsem javul, vagy rosszabbodik.
Gyakori problémaforrások:
- A diagnózis nem helytálló.
- A hajlamosító tényező még fennáll.
- Rezisztencia lépett fel.
- A kezelt állat az átlagtól eltérő érzékenységű.
- A készítmény tönkrement.
- Nem a beteg állatot kezeltük.
2.
Az állattartó figyelmen kívül hagyja a használati utasítás valamelyik pontját, a gyógykezelés emiatt válik sikertelenné.
Gyakori problémaforrások:
- Nincs használati utasítás.
- A hatóanyag az állatfaj számára és/vagy a problémára nem megfelelő.
- Az életszakasz nem megfelelő.
- Helytelen az alkalmazási mód.
- Helytelen a dózis.
- Hatóanyagkölcsönhatás lépett fel.
Az eső rész ITT olvasható.
A második rész várható megjelenési időpontja: 2020. december
Ne maradj le az új részekről, kövess minket Facebook oldalunkon!
A mellékletek közül megtekinthető:
Macskák
Nyúlfélék, rágcsálók
Előkészületben:
Díszmadarak, baromfi
Kutyák
Lovak
Kérődzők
További írásaink Egészségmegőrzés témában
CIKK Alpakák féreghajtása
CIKK Gyakorold velünk a macskák fájdalomjeleinek felismerését!
CIKK Jólvanazúgy! Vagy mégsem?
CIKK Vízmérgezés (hipotonicitás) kecskéknél
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Díszmadarak, baromfi
CIKK Ellenjavallt nyugtatószerek tűzijáték idejére
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Nyúlfélék, rágcsálók
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - I. rész
FACEBOOK POSZT Pardon, aludnunk azért szabad?
FACEBOOK POSZT Megérkezett az új, kombinált nyúlvakcina
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Macskák
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Bevezetés
FACEBOOK VIDEÓ Köhögő kutyák
CIKK Alpakák zsírmáj betegsége
CIKK Cukorbetegek-e az alpakák?
FACEBOOK POSZT Nagytestű kutyák ivartalanítása: javasolt kivárni az 1 éves kort
FACEBOOK VIDEÓ Vérvétel - alpaka, láma
CIKK Kiskérődzők vemhességi toxémiája
CIKK Beszéljünk róla. Tejelő kecskék féreghajtása.
CIKK Tojótyúkok engedélyezett antibiotikumai
CIKK Az ionofor mérgezés megelőzése
CIKK Kamu a bajuszkímélő etetőtál
FACEBOOK POSZT Új felfedezés - Hepadnavírus házimacskákban
CIKK A tyúkok fontosabb bakteriális eredetű megbetegedései - Nagy Tyúkpara Határozó II. rész
FACEBOOK VIDEÓ Ellési hipokalcémia
CIKK A tyúkok légúti betegségei - Nagy Tyúkpara Határozó I. rész
CIKK Bevezetés - Nagy Tyúkpara Határozó
CIKK És most beszéljünk az ülőrúdról
FACEBOOK VIDEÓ Az összecserélt bolhairtó
CIKK Kerti patika tyúkoknak, avagy a csirkert
CIKK Vasegészség
CIKK Tyúkok a zimankóban
CIKK 10 tipp gazdiknak a hőguta megelőzésére és a kánikula hatásainak enyhítésére
CIKK Figyelmeztető jelek, hogy a kutyádnak szívproblémája lehet
