Jó szándék, rossz gyógyszer - Díszmadarak, baromfi

Szerző: Debra 24 | Dátum: 2020. december 20. 21:01

(Jelen írás a Debra 24 oldal Jó szándék, rossz gyógyszer c. cikksorozának egyik melléklete. Ezért - ha eddig még nem tetted meg - kérjük, először figyelmesen olvasd el a Bevezetésben leírtakat.)

Mire figyeljünk? Gyakori buktatók a díszmadarak és a baromfifélék otthoni gyógykezelése során.

Házimadarak gyógykezelésekor vegyük figyelembe, hogy a madarak osztálya egy meglehetősen nagy rendszertani kategória, hasonlóan az emlősökéhez. Ugyanaz a hatóanyag eltérően hathat két különböző fajhoz tartozó madár esetében. Például attól még, hogy a pintyünk fele akkora testtömegű, mint a papagájunk, nem biztos, hogy a papagájra törzskönyvezett gyógyszer felét beadhatjuk neki is. Lehet, hogy a pintyünk egyáltalán nem is tolerálja az adott hatóanyagot. Ugyanígy, ha a baromfiudvarban különböző fajba tartozó madarak járnak rá ugyanarra az etetőre, vagy itatóra, akkor gyógyszerezett takarmány, vagy itatóvíz kihelyezésekor járjunk el roppant körültekintően.

Csoportosan tartott madarak esetén egyes betegségek gyorsan elterjedhetnek az állományban és anyagilag is nagy veszteséget okozhatnak. A vitamincsepegtetés önmagában kevés, ha közben a tartásmód, a takarmányozás és a higiénia is kifogásolható. Gazdaként törekedjünk állataink jó kondíciójának megőrzésére, a betegségek megelőzésére. Kulcsfontosságú és az állatvédelmi törvényben is rögzített kötelességünk a napi szemle, tegyük szokásunkká, azaz ne csak etessünk, takarítsunk, szaladjunk, hanem figyeljük is meg a madarainkat. Értő szemű gazda már a viselkedés megváltozásából tudja, ha baj van.

Ha erőfeszítéseink ellenére állataink mégis megbetegedtek, az alkalmazott kezeléstől függetlenül tegyük meg a következőket:

  • beteg állatok elkülönítése, nyugalmuk biztosítása,
  • itatók, etetők gyakori fertőtlenítése,
  • alapos takarítás.

Gyógyszeres kezelés esetén mindig olvassuk el a készítmény használati utasítását, soha ne hagyatkozzunk vakon más gazdák állításaira.

Tudnivalók egyes hatóanyagokról:

1.)

Kokcidiosztatikumot és hisztomonosztatikumot tartalmazó, „gyárilag” gyógyszeres indító és nevelő takarmánnyal csak és kizárólag a takarmánygyártó által megnevezett és előírt életkorú fajokat etessünk. Pulykákra, gyöngytyúkra (és számos más háziállatra) veszélyesek lehetnek egyes ionoforos takarmányok, de felnőtt tyúkok sem tolerálják annyira, mint a még növésben lévő csirkék. Az ionoforokról és az ionofor mérgezés megelőzéséről itt írtunk korábban.
Ludainkat, kacsáinkat pedig a halofuginon-hidrobromid tartalmú csirketápoktól kell távol tartanunk.

2.)

Nitroimidazolokat tartalmazó készítményekkel (metronidazol, dimetridazol, ronidazol) szigorúan csak a használati utasításban felsorolt fajokat kezeljük (tehát pl. a víziszárnyasokat semmiképpen) és nagyon figyeljünk oda, hogy az előírt adag testtömegkilogrammra, vagy 1 liter itatóvízre vonatkozik.

Ezen készítmények szermaradványai - legfrissebb tudományos ismereteink alapján - emberre nézve potenciálisan rákkeltőek, ezért tilos használni nitroimidazolokat élelmiszertermelő állatok gyógykezelésére. Teljesen lényegtelen érv, hogy ki hány évig használta korábban a szert pl. tyúkok, pulykák esetében „baj nélkül”, vagy ki szerint hány nap várakozási idő „elegendő”.

3.)

Az antibiotikumokhoz a baktériumok sajnos könnyen hozzáedződnek, a hatóanyagokkal szemben ellenállóvá (rezisztenssé) válnak és ezen ellenállóképességüket nemcsak utódaikra örökíthetik át, hanem más törzsekbe való baktériumoknak is átadhatják. Ha tehát egy tyúkot megbetegítő baktérium kitanul egy hatóanyagot, e tudását átadhatja egy embert megbetegítő baktériumnak is. Az állatokat megbetegítő baktériumok és az emberekre szakosodott baktériumok közötti tudásmegosztás, azaz a hatóanyagok kitárgyalása nagyon veszélyes számunkra. Az állatgyógyászat és a humán gyógyászat ugyanis sok esetben ugyanazt az antibakteriális hatóanyagot, vagy hatóanyagcsoportot használja! Az antibiotikumok felelőtlen, indokolatlan állatgyógyászati alkalmazása tehát oda vezethet, hogy korábban közönségesnek számító bakteriális eredetű humán betegségekre sem lesz megfelelő gyógyszerünk. Mégpedig nem kétszáz év múlva nem lesz, hanem már a mi életünkben sem. Tegyük meg ezért, ami gazdaként rajtunk múlik:

  1. Szakszerű tartási körülmények biztosításával előzzük meg a bakteriális eredetű megbetegedéseket.
  2. Megelőzésre, ill. ötletszerűen, diagnózis nélkül soha ne adjunk antibiotikumot, azaz antibiotikumot csak indokolt esetben, állatorvosi utasításra adjunk.
  3. Amennyiben szükséges a kezelés, megfelelő ideig, megfelelő dózisban, kúraszerűen adjunk antibiotikumot.
  4. Élelmiszertermelő állatok csak a számukra engedélyezett antibiotikumokat kaphatják. Figyelem! A brojlerek kezelésére engedélyezett gyógyszerek közül nem mind adható árutojás termelő tyúkoknak! Tojással még napokig-hetekig ürülhet az a szermaradvány, ami a húsban már lebomlott.
  5. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő alatt tojt, antibiotikum hatóanyag maradványt tartalmazó tojásokat ne etessük vissza ill. ne etessük fel más állattal sem! Számos baktériumfajt szoktatnánk hozzá így a hatóanyaghoz. Baktériumokat kis dózisú hatóanyagokkal edzeni, antibiotikum hatóanyagokra megtanítani nagyon nagy hülyeség!

Antibiotikumok önkényes összevegyítése, antibiotikumok keverése multivitaminokkal, almaecettel, növényi kivonatokkal (gyógyteákkal) stb. TILOS!!! Enyhébb esetben „csak” az antibiotikumok hatásosságát rontjuk el a koktéllal, tehát kidobtuk a pénzt, nem gyógyul meg az állat, a baktériumoknak pedig termékbemutatót tartottunk a hatóanyagokból. Súlyosabb esetben megmérgezhetjük fene nagy jószándékunkban az állatokat, vagy éppen határérték feletti szermaradványokkal adjuk el a „háztáji, bio, ez nem tápos” tojást, vagy csirkét.

Gyakori, az antibiotikumok hatásosságának csökkenéséhez vezető hibák:

  • Vízben oldható, de eltérő kémhatás-igényű antibiotikumok keverése (pl. tetraciklinek keverése szulfonamidokkal).
  • Antibiotikumok keverése multivitaminokkal.
  • Kémhatásra érzékeny antibiotikumot tartalmazó itatóvíz elsavanyítása (pl. almaecettel).

Egyéb tudnivalók:

Ivóvízbe keverhető antibiotikumok esetén a napi vízfogyasztásra figyeljünk oda. Nagy melegben a megnövekedett vízfelvétel miatt fennáll a gyógyszertúladagolás veszélye. Legyengült madarak takarmányfelvétele, vízfogyasztása, ezzel együtt a gyógyszerfelvétele pedig csökkenhet (aluldozírozásból eredő hatástalanság, rezisztencia kialakulásának veszélye).

Egyes antibiotikumok nem adhatók ionoforos takarmányozással párhuzamosan. Például tiamulin, ha a takarmány monenzint, narazint, vagy szalinomicint tartalmaz, illetve klóramfenikol, ha a takarmány lasalocid A nátrium tartalmú. Az említett kombinációk az állatok tömeges elhullásához vezethetnek.

A használati utasítást böngészve jellemzően a tetraciklinek (pl. oxitetraciklin, a doxiciklin) és a fluorokinolonok (pl. enrofloxacin) esetében találkozhatunk a következő mondattal:„Nem adható együtt magas polivalens kation tartalmú termékekkel.” Mit jelent ez a napi gyakorlatban? Antibiotikum kúra alatt szükséges lehet egyes takarmánykiegészítők megvonása is! A takarmánymész magas kalcium tartalma például csökkenti az említett antibiotikumok hatásosságát (hasonlóképpen a humán gyógyászatban a tejtermékeket szokás tiltani bizonyos antibiotikumok alkalmazásakor). Az itatóedényre is gondoljunk: a korrodált, rozsdás edényzet, vagy az alumínium itató szintén a polivalens kationokra érzékeny antibiotikumok – és a gyógyulás ellen dolgozik.

Légúti megbetegedések esetén a légutakban felgyűlő, viszkózus nyálka csökkenti a légutak átjárhatóságát, nehezíti a beteg madár légzését, valamint általában véve rontja az antibiotikumos kezelés hatásosságát. Ilyen esetekben jó szolgálatot tehetnek a madarakra törzskönyvezett nyákoldó készítmények. Ezeket jellemzően az antibiotikum beadása előtt 1-2 órával szokás alkalmazni, hogy előkészítsék a terepet az antibiotikum hatóanyag számára. Figyelem! A brómhexint tartalmazó nyákoldók tojástermelőknél nem engedélyezettek. Esetükben kakukkfű főzet itatásával próbálkozhatunk.

Enrofloxacin-hívők figyelmébe!

Az árutojást termelő házimadarak a fogyatkozó humán antimikrobiális gyógyszerkincshez tartozó fluorokinolok szigorú védelme, az állatgyógyászat felől érkező fluorokinol-rezisztencia fékezése és az élelmiszer eredetű, fluorokinolokra rezisztens, humán patogén Campylobacter, Salmonella és E. coli törzsek elleni közvetlen védekezés miatt nem kezelhetők enrofloxacin hatóanyagú antibiotikummal.
A keltetni szánt tojásokat rakó állatok pedig azért nem, mert a tojással ürülő enrofloxacin embriófejlődési rendellenességeket (emiatt rossz kelési arányt) okozhat madarakban.

4.)

Antifungális (gombaellenes) szerek közül az itrakonazolt tartjuk szükségesnek kiemelni. Ezt a hatóanyagot a papagájok, különösen a jákópapagájok rosszul tolerálják, ezért esetükben járjunk el körültekintően.

5.)

Féreghajtókkal is legyünk óvatosak. A ludak és a lórik érzékenyek lehetnek a levamizol hatóanyagú szerekre. Flubendazollal ne kezeljünk papagájokat és galambokat. Kanári és lóri lehetőleg ne kapjon fenbendazolt, de ilyen hatóanyagú készítményt lehetőleg egyéb madaraknak se adjunk vedlés idején.

6.)

Külső élősködők elleni szerek gondatlan használatával is sajnos könnyen mérgezést okozhatunk.
Madarainkra soha ne csepegtessünk fipronil hatóanyagú szereket, kanárira pedig imidaklopridot. A teafaolaj természetes eredetű, ártalmatlannak tűnhet, de nem az: ne kezeljük vele szárnyasainkat.
Állataink környezetében, illetve az általuk is bejárt területen gyakran rovarirtás, rágcsálóirtás szükséges. Jegyezzük meg, hogy az organofoszfátok (pl. a juhfürösztő diazinon és a rovarirtó klórpirifosz) és a karbamátok (pl. a rovarirtó bendiokarb és a talajfertőtlenítésre használt oxamil hatóanyag) súlyosan mérgezőek a madarakra. Tegyünk róla továbbá, hogy kíváncsi állataink se véralvadásgátló hatású rágcsálómérgekhez (warfarin, bromadiolon), sem a mérgezésben elhullott rágcsálókhoz ne férjenek hozzá.

7.)

Az állatok ivóvizét folyamatosan vitaminozni, szelénezni, almaecetezni stb. TILOS! Ha a felsoroltak bármelyikét indokoltnak gondoljuk, tartsunk kúrát – de előbb olvassuk el az alkalmazott készítmény használati utasítását. Csepegtetések helyett úgy általában véve fordítsunk nagyobb figyelmet az itató tisztességes takarítására, szükség esetén cseréjére.
A lögybölés, vízkiöntés, vagy régi vízre rátöltés nem takarítás! Takarítás = súrolás, azaz nyálka, alga, lerakódás eltávolítása, kifertőtlenítés. Bármilyen madarat tartunk, IVÓVÍZ MINŐSÉG biztosítása legyen a célunk.

8.)

Sajnálatosan 2020-ban még le kell írnunk a következőket is.
Betadine-t nem itatunk.
Tollcsipkedés és kannibalizmus megelőzésére és gyógykezelésére sem a csőrkurtítás, sem a hungarocell etetése nem megfelelő megoldás.
Gázolajjal se öntsük le az atkás madarakat.


Irodalomjegyzék
Cunningham, F., Elliott, J., Lees, P. (ed.) (2010). Comparative and Veterinary Pharmacology. Handbook of Experimental Pharmacology. Volume 199. Springer-Verlag
Marmulak, T., Tell, L.A., Gehring, R., Baynes, R.E., Vickroy, T.W., Riviere, J.E. (2015). Egg residue considerations during the treatment of backyard poultry. J Am Vet Med Assoc. 247(12):1388-95.
Anderson, J., McKenzie, K. S. (2018). pH and the Solubility of Antimicrobials in Drinking Water. Poultry Outlook. Spring 2018.
Plumb, D. C. (2008). Plumb's Veterinary Drug Handbook. Sixth Ed. Blackwell Publishing.
Hruba, H., Abdelsalam, E.E.E., Anisimov, N. et al. (2019). Reproductive toxicity of fluoroquinolones in birds. BMC Vet Res 15, 209 (2019)
Magyarországon engedélyezett állatgyógyászati készítmények adatbázisa (Hozzáférés: 2020.12.18.)
128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 3. § alapján Magyarországon nyilvántartásba vett állatgyógyászati készítmények adatbázisa (Hozzáférés: 2020.12.16.)


Olvasásra ajánljuk a cikksorozat első részét, melyben olyan esetekkel foglalkozunk, amikor az állat kezelésében közreműködő állattartó ugyan pontosan követi az előírt utasításokat, a kezelt állat állapota mégsem javul, esetleg rosszabbodik.
A második rész várható megjelenési időpontja: 2020. december
Ne maradj le az új részekről, kövess minket Facebook oldalunkon!

A sorozat mellékletei közül megtekinthető:
Macskák
Nyúlfélék, rágcsálók


További baromfiságok

 CIKK   Jó szándék, rossz gyógyszer - Díszmadarak, baromfi

 FACEBOOK POSZT   Pardon, aludnunk azért szabad?

 CIKK   Tojótyúkok engedélyezett antibiotikumai

 CIKK   Lyukas fejű kacsa eladó

 CIKK   Az ionofor mérgezés megelőzése

 CIKK   A tyúkok fontosabb bakteriális eredetű megbetegedései - Nagy Tyúkpara Határozó II. rész

 CIKK   A tyúkok légúti betegségei - Nagy Tyúkpara Határozó I. rész

 CIKK   Bevezetés - Nagy Tyúkpara Határozó

 CIKK   És most beszéljünk az ülőrúdról

 CIKK   Kerti patika tyúkoknak, avagy a csirkert

 CIKK   Tyúkok a zimankóban