Jó szándék, rossz gyógyszer - Nyúlfélék, rágcsálók

Szerző: Debra 24 | Dátum: 2020. november 29. 16:58

(Jelen írás a Debra 24 oldal Jó szándék, rossz gyógyszer c. cikksorozának egyik melléklete. Ezért - ha eddig még nem tetted meg - kérjük, először figyelmesen olvasd el a Bevezetésben leírtakat.)

Mire figyeljünk? Négy gyakori hiba a nyúlfélék és a rágcsálók otthoni gyógykezelése során:

Első hiba

Mi magunk idézzük elő a betegséget helytelen tartásmóddal és helytelen takarmányozással, majd az így kialakult tüneteket „kezeljük”, a kiváltó okot viszont nem szüntetjük meg.

Állatfelszerelések, kisállatok számára készített takarmányok között bőséggel találunk olyan termékeket kereskedelmi forgalomban, melyek egyes fajok számára nem megfelelőek (a skála a feleslegestől a károsig terjed). Az állatért és a szakszerű állattartásért azonban mindenkor az állattartó és nem a kereskedő, bolti eladó a felelős! Az állattartás ezért nem állatbeszerzéssel és vásárolgatással kellene kezdődjön, hanem olvasással. Különösen igaz ez az egzotikus kisállatok tartására. Így nem sóznak majd ránk üvegfalú terráriumot, ha egeret tartunk, mézes magrudakat, ha törpenyulunk van, nem nyomorogtatunk degut kis ketrecben és nem tartunk magányosan társas állatot.
Mivel az egzotikus kisállatokra vonatkozó ismeretek is folyamatosan bővülnek, részesítsük előnyben az 5-10 évnél nem régebbi kiadású szakkönyveket. Gyors tájékozódásra ajánljuk az Együtt a Kisállatokért Alapítvány 10-10 pontos útmutatóit, melyek az egyes fajokkal kapcsolatos, legfontosabb, korszerű tartási alapismereteket foglalják össze.

Példák hiányos ismeretekből fakadó tartási, takarmányozási hibák okozta problémákra és azok félrekezelésére:

  • Mind a nyúlfélék, mind a rágcsálók szaglása kitűnő, emiatt a környezeti levegő - emberek által még tolerált szennyezettségére - érzékenyen reagálhatnak. Rosszul szellőző, vagy éppen huzatos élettér, továbbá légszennyezés (pl. por, dohányfüst, légfrissítő aeroszolok, párolgó tisztítószerek, illóolajok, parfüm) okozta légúti megbetegedések, szemproblémák tüneti kezelése (gyógyszerezgetés, szemcseppezés) önmagában hiábavaló a kiváltó ok felismerése és megszüntetése nélkül.
  • Ezek a kisállatok nem, vagy csak korlátozott mértékben izzadnak, ezért a hőség megviseli a szervezetüket. A hőstressz okozta problémákat előzzük meg az adott fajnak megfelelő környezeti hőmérséklet biztosításával (ha már az elején tudjuk, hogy ez nem fog menni, válasszunk más fajt!). A vizes fürdetés(??), kényszeretetés, gyógyszerezés, nasiztatás stb. nem szünteti meg a kiváltó okot, azaz a magas környezeti hőmérsékletet (és aligha ment meg pl. egy túlhevült degut).
  • Humán emésztésjavítókkal, szőroldóval, ananásszal, probiotikummal stb. is hiába tömjük a fűevő kisállatokat, ha alaptakarmányuk nem a jó minőségű széna és ha rendszeresen magas szénhidráttartalmú csemegéket nasiznak.

Második hiba

Nem gyógykezelünk, mert nem vesszük észre, hogy beteg az állat.

El kell ismerni, nincs könnyű dolgunk, ezek a kisállatok az utolsó pillanatig képesek eltitkolni, hogy nincsenek jól. Ezért a mi feladatunk, hogy

  • a napi interakciók során olvassunk az apró jelekből (hogyan eszik, hogyan mozog, hogyan viselkedik az állat, ürüléke, vizelete rendben van-e),
  • legalább hetente nézzük meg közelebbről is az állatot pl. simogatás, vagy a szőrzet ápolása közben (pl. metszőfogak, orr, szemek, fülek, szőrzet, lábujjak szemügyrevétele, test áttapintása),
  • legalább hetente mérjük meg az állatot olyan mérleggel, amely a grammokat is mutatja. A mérést lehetőleg ugyanabban a napszakban végezzük. A mért testsúlyt írjuk fel, majd lapozzunk vissza az előző heti méréshez és számoljuk ki, menyit változott a testtömeg. Ha a testtömeg 5%-nál nagyobb mértékben csökkent egy hét alatt, forduljunk állatorvoshoz!

Egzotikus kisállataink testtömegét rendszeresen mérjük meg!

Harmadik hiba

Vakon gyógyítunk, vagy nem gyógyítunk, mert nem veszünk igénybe szakszerű segítséget.

Aki abban az illúzióban ringatja magát, hogy pl. a kis patkányai úgysem lesznek betegek, mert a rágcsálók szívós állatok, mindent túlélnek, még az atomcsapást is, téved. Mégpedig ott téved, hogy ezeknek az állatoknak nem az egyes egyedei szívósak, hanem maga a faj a korai ivarérettség és a potenciálisan sok utód révén („r” stratégia) ellensúlyozza a rövid átlagéletkort és a magas mortalitást, így képes fennmaradni kedvezőtlen körülmények között is.
A nyulak és a rágcsálók valójában igen törékeny egészségű állatok. Szakszerű tartásuk, ápolásuk, védőoltásaik, gyógykezelésük jelentősen megterhelheti a kasszánkat.

sorsukra hagyott tengerimalacok

Sorsukra hagyott tengerimalacok. | Fotó: Deb Decorsey

Egzotikus állatokra, ezen belül az általunk tartott állatfajra szakosodott állatorvos nem terem minden bokorban - és nem is életszerű, hogy minden településen rendeljen ilyen szakember. Ezt tényként fogadjuk el és siránkozás helyett az állattartás kezdetétől fogva készüljünk fel mind anyagilag, mind szervezésben (szállítás), hogy egyes esetekben specialistához kell fordulnunk. Készüljünk fel rá továbbá (nemcsak lelkileg, hanem megfelelő ismeretekkel, elsősegély csomaggal és az állatfajnak megfelelő házipatikával) hogy általános állatorvosi ügyelet sincs minden településen.

Negyedik hiba

Állatorvosi jóváhagyás és a használati utasítás elolvasása nélkül adunk más állatfajokra törzskönyvezett állatgyógyászati készítményeket az állatnak.

  1. Nyúl, törpenyúl, tengerimalac, degu, csincsilla, hörcsög, mongol futóegér esetében az emésztőszervrendszerben élő természetes mikroflóra súlyos károsodásához és végzetes enterotoxémiához vezethet egyes antibiotikumok szájon át történő alkalmazása. A következő antibiotikumokat tehát per os semmiképpen ne adjuk a felsorolt fajoknak és ügyeljünk rá, hogy más állatok ilyen hatóanyagú antibiotikum tablettáihoz (pl. kutya, macska), sem gyógyszeres takarmányához, vagy ivóvizéhez (pl. díszmadarak, törpemalac) ne férjenek hozzá:

    • penicillinszármazékok, pl. amoxicillin
    • cefalosporinok, pl. cefadroxil, cefalexin
    • aminoglikozidok, pl. gentamicin
    • egyes tetraciklinek, pl. klórtetraciklin
    • makrolidek, pl. spiramicin, tilozin
    • linkózamidok, pl. linkomicin, klindamicin
    A tengerimalacok továbbá érzékenyek a nyulak gyógykezelésére használt bacitracinra.

  2. Haszonállatként tartott házi nyulak tiamulin antibiotikumot tartalmazó gyógypremix mellé semmiképpen nem kaphatnak a csirkék ionoforos takarmányából.

  3. Ha otthoni utókezelésre adagoló fecskendőbe kimért gyógyszert, például meloxikám hatóanyagú fájdalomcsillapítót kapunk a rendelőben, a szükséges instrukciókat és a gyógyszer pontos adagolását még a helyszínen írjuk, vagy írassuk fel!

  4. Külső élősködők ellen fipronil hatóanyagú szert ne csepegtessünk soha a nyulainkra.


Irodalomjegyzék
Plumb, D. C. (2008). Plumb's Veterinary Drug Handbook. Sixth Ed. Blackwell Publishing.


Olvasásra ajánljuk a cikksorozat első részét, melyben olyan esetekkel foglalkozunk, amikor az állat kezelésében közreműködő állattartó ugyan pontosan követi az előírt utasításokat, a kezelt állat állapota mégsem javul, esetleg rosszabbodik.
A második rész várható megjelenési időpontja: 2020. december
Ne maradj le az új részekről, kövess minket Facebook oldalunkon!

A sorozat mellékletei közül megtekinthető:
Macskák

Amennyiben nincs még elsősegély-felszerelésed: Építs velünk elsősegély-felszerelést!


További nyúlságok

 CIKK   Jó szándék, rossz gyógyszer - Nyúlfélék, rágcsálók

 FACEBOOK POSZT   Megérkezett az új, kombinált nyúlvakcina

 FACEBOOK VIDEÓ   E. cuniculi tünetei

 CIKK   Az ionofor mérgezés megelőzése