Kecske akták atkák
Szerző: Debra 24 | Dátum: 2021. április 29. 12:11
Ami a kecskék atkáit illeti, hazánkban négy faj előfordulására számíthatunk. Nagyon apró, szemmel nem látható élősködőkről van szó, emiatt az atkák és a nagyobb testméretű tetvek okozta fertőzések jól elkülöníthetőek. Az apró méret mellett az atkák másik jellegzetessége, hogy meghatározott testtájakat részesítenek előnyben a gazdatesten. Ha az atkafertőzés nincs kezelve, akkor az atkák új és újabb generációi birtokba veszik a még szabad testfelületeket is, de a különféle testtájakon nem azonos mértékben előrehaladott, nem azonos mértékben súlyos tüneteket fogunk látni. Avatott szem könnyen felismeri, honnan indult a fertőzés, azaz mely testtájakon rosszabb a helyzet. Ez alapján pedig meglehetős bizonyossággal beazonosítható, melyik atkafaj okozza a bántalmat. Az egyes atkákra jellemző "fertőzési térképeket" a fajok tárgyalásánal fogjuk bemutatni.
A kecskéken élősködő atkafajokkal, vagy a fertőzés kezelésével kapcsolatban nem mindig világos a kép a kecsketartók vagy a kecskéket kezelő állatorvosok körében. Lássunk néhány visszatérő problémát a napi gyakorlatból.
- "Majd elmúlik magától." - Igen, elmúlik, de nem az atka, hanem a kecske. Az atkafertőzés nem csak esztétikai probléma, ezt majd látni fogjuk az egyes atkafajok bemutatásánál.
- Rosszul beazonosított parazita - rossz szerválasztás. Főszabályként jegyezzük meg: ha az élősködőt szabad szemmel is látjuk, akkor az nem atka. Leggyakrabban a tetvek és az atkák okozta fertőzéseket szokás összekeverni. Ideális esetben persze mintavétel történik, hiszen az elváltozásnak más oka is lehet.
- "Juh, kecske egyre megy." Nem. Főleg legyünk észnél, ha tejelő kecskéket szeretnénk kezelni.
- "Ez is viszi az atkát." Kecskék atkái ellen szájon át adott (per os), csepegtető (spot on), ráöntő (pour-on) készítményeket és kisállat nyakörveket NE használjunk.
- A legtöbb atkairtó szer csak a kifejlett példányok ellen hat és nem marad kellően hatásos az új atkageneráció felnövekedéséig. A kezelést ezért általában ismételni kell. Hogy milyen gyakran, az a hatóanyagtól és az atkafaj életciklusától függ. Lényeg, hogy ha a készítmény ismétlést ír elő, akkor ismételjük meg a kezelést, különben csak kidobtuk a pénzt.
Mit tegyünk, ha atkafertőzésre gyanakodunk?
Vizsgáljuk meg közelről, szabad szemmel a gyanús területet. Nézzünk a szőrszálak közé, ragadjunk sűrű fésűt. Látunk tetűt, serkét? Bújik, mozog, szalad valami a szőrszálak között? Ha nem látunk semmilyen élősködőt, erősödhet az atkagyanúnk. Lépjünk hátra pár lépést és pillantsunk így is az állatra. Mely területeket érinti elsősorban az elváltozás? Hol a legcsúnyább? Honnan, merre terjedhet? Nem minden atka okoz viszketést, de ha az állat vakarózik, akkor mely testtájaira koncentrál? Emlékezzünk rá, hogy az atkák ínyencek, az egyes atkafajok más és más testtájakat kedvelnek!
Melyik atkatérkép passzol leginkább az általad észlelt bőrelváltozáshoz? Kattints a megfelelő képre és megtudod, milyen atkára gyanakodhatsz és milyen teendők várnak rád.
Demodex caprae - Kecske szőrtüszőatka
| Érintett testtájak | Elsősorban a pofa, orrkörnyék, nyak, vállak, fülhegy. Elhanyagolt esetben a teljes testfelületen szétterjedhet. |
| Tünet | 1 cm-nél kisebb dudorok (papulák, nodulák), melyek gyakran gennyel teltek. Az érintett területeken a szőr legtöbbször kihullik. Ha a fülbelső is érintett, hallásvesztés előfordulhat. |
| Viszket? Vakarja az állat? | Nem. |
| Zoonózis? | Nem. |
Kártétel
A kecske bőre maradandóan károsodik, nem felhasználható. Mély tályogosodás is előfordulhat. Az aknés, gennyes, megvastagodott bőr az állat megjelenését rontja, az élő állat értékesítését ellehetetleníti.
Állatok kezelése
Nagyon-nagyon nehezen kezelhető. A tüneteket mutató állatokat külsőleg, amitráz hatóanyagú készítménnyel hetente ecsetelve a papulák, nodulák száma csökken. Mindeközben törekedni kell az állatok immunrendszerének erősítésére a teljes állományban.
Környezet kezelése
Nem szükséges. Ez az atka mindig jelen van az állatok bőrfelszínén, de csak az immungyenge egyedeket betegíti meg.
Megjegyzés
A Demodex fertőzés súlyossága összefügg az állatok általános immunállapotával. Ha tehát állományszinten jelentkeznek a tünetek, az komoly tartáshibára, nagyon gyenge immunrendszerű állatokra utal. Ha csak 1 állaton jelentkeznek a tünetek és nem találjuk az okát, miért gyengélkedik az állat, kezelés helyett a selejtezést is fontoljuk meg.
Demodex okozta dudorok. (Az állat szőre le lett borotválva a kezelésekhez, tehát fertőzés esetén nem lesz ennyire kopasz.) | Fotó: King's Agriseeds
A többi atka is érdekel? Kattints ide és újra visszajutsz az atkatérképekhez!
Sarcoptes scabiei var caprae - Kecske fejrühatka
| Érintett testtájak | Kezdetben elsősorban fej, nyak; ritkábban belső comb, tőgy, nyirokcsomók környéke. A fertőzés viszonylag rövid idő alatt a teljes testfelületre kiterjedhet! |
| Tünet | Piros göbök, savóval telt hólyagok, sárgás színű, könnyen letörölhető pörkök. A szőr kihullik, az állat molyrágta kinézetű. A bőr megvastagodik, meggyűrődik. |
| Viszket? Vakarja az állat? | Igen. |
| Zoonózis? | Igen!! Ha beteg kecskéket kezelünk, munkaruhánkat ne dobjuk a család szennyesébe! Mosás min. 50 fokon! |
Kártétel
Nyugtalan állomány, romló takarmányértékesülés, gyengülés, elhullás. Az újra és újra elvakart, sérült bőr tágra nyitott kapu más kórokozók előtt (másodlagos fertőzések, súlyos szepszis).
Állatok kezelése
Az együtt tartott állatokat egyszerre kell kezelni, tehát a tüneteket még nem mutató állatokat is. Zárt tartás esetén fontos feladat a zsúfoltság csökkentése, mivel a fertőzés leginkább testi érintkezéssel terjed.
Tejelő kecskék esetén: eprinomektin hatóanyagú szubkután injekció, ismétlés 2 hét múlva.
Nem tejelő kecskék esetén megfontolható még: ivermektin hatóanyagú szubkután injekció (ismétlés 2 hét múlva). Drámakirálynő (ivermektinre óbégató) kecskék esetében az egyszeri, emelt dózisú (0,3 mg/ttkg) doramektin injekció is megfontolható, de csakis akkor, ha 70 napon belül sem a kecske húsa, sem a teje nem lesz fogyasztva.
Ráöntő (pour on) készítmények hatásossága kecskék esetében nem kielégítő. Fürösztőszer és spray használata pedig két okból nem ajánlott. Egyrészt azért, mert ez az atka a bőr alá bújik, tehát kívülről nehezen érjük el. Másrészt pedig azért, mert kecskéknél a fertőzött területek elsősorban a szemek és az orr környékén találhatóak.
Környezet kezelése
A Sarcoptes atkák gazdatest nélkül csak néhány napig maradnak életben és a szárazságra nagyon érzékenyek. Ha egy kis ravaszsággal megakadályozzuk, hogy az elhullajtott atkák záros időn belül visszataláljanak az állatokhoz, szükségtelenné válik a környezet vegyszeres kezelése. Az atkák eléheznek és elpusztulnak. Tartásmódtól és állománymérettől függően erre sok megoldás születhet (alom rendszeres eltávolítása, napi padlótakarítás, pihenőhelyek váltogatása, gyakori legelőszakasz-váltás). Mielőtt mindenfélét permeteznénk, locsolnánk, vagy poroznánk, védekezésünk első vonalában mindig az alapos takarítás álljon, mert bármely, környezet kezelésére alkalmas atkairtó hatóanyagnál jobb hatékonyságú az, ha az atkákat rendszeresen, fizikailag eltávolítjuk az állatok életteréből.
Megjegyzés
Egyéb helyen nem, ellenben egyetlen kecskefej tetején esett le serte? Ha csak a kecske feje tetején kopott ki a szőr, illetve ha csak itt vannak hámsérülések és ez a kecske egy bak, akkor lehet nem atkával van dolgunk, hanem dominanciaharcokkal, vagy fejdörzsölős bakszag jelölgetéssel. Ha szükséges, a szokásos sebkezelő szerekkel kezeljük a területet.
Az első képen: szőrhiány és ráncolódó bőr a kecske nyakán. Valamelyest látszik a fotón, hogy a fül is érintett a fertőzésben. Második képen a kikopaszodott szemkörnyéket láthatjuk. A Sarcoptes fertőzés nagyon-nagyon viszket, a vakarózó állatok ezért gyakran felsértik magukat. | Fotó: Muhammad Abubakar Sadiq
A többi atka is érdekel? Kattints ide és újra visszajutsz az atkatérképekhez!
Psoroptes ovis var cuniculi - Nyúl fülatka
| Érintett testtájak | Fülek, fülkörnyék, fej, nyak, ritkán terjed át a test más felületeire. |
| Tünet | Fejrázás, fülvakarás. A fülben a más állatoknál megszokott barnás-feketés felrakódás kevésbé jellemző, de a fülön és a fül környékén a vakarózás jeleit és a terjedő fertőzést könnyen észrevehetjük. |
| Viszket? Vakarja az állat? | Igen |
| Zoonózis? | Nem, de ez az atka több más állatfajt is megfertőzhet (kérődzők, lovak, nyulak). |
Kártétel
Nyugtalanság, irritáltság, diszkomfort, étvágytalanság, hallásromlás, agresszió. Tejhozam csökkenése. Ezek az atkák a nyirokfolyadékot és a vérplazmát szívogatják, ezáltal közvetlenül gyengítik az immunrendszert. A fertőzött állatok betegségekre fogékonyabbá válnak. Hipoproteinémia és anémia is előfordulhat. A fertőzés elsősorban az őszi-téli időszakban terjed, tehát kikre fogunk külön is nagyon odafigyelni? A vakarózó vemhes anyákra, főleg, ha azok az utolsó trimeszterben vannak. (Szög miatt a patkó meg az ország, ugye, atka miatt pedig étvágytalanság, majd vemhességi toxémia!)
Állatok kezelése
A teljes állományt egyszerre kell kezelni, a tüneteket még nem mutató állatokat is. Ez a fertőzés viszonylag lassan terjed, de törekedjünk a zsúfoltság megszüntetésére.
Kezelés tejelő kecskék esetén: eprinomektin hatóanyagú szubkután injekció, ismétlés 1 hét múlva.
Nem tejelő kecskék esetén szóba jöhet még az ivermektin hatóanyagú szubkután injekció, melyet 1 hét múlva ismételni kell. Ha 70 napon belül sem a kecske húsa, sem a teje nem lesz fogyasztva, akkor az emelt dózisú (0,3 mg/ttkg) szubkután doramektin is megfontolható (ezt viszont nem kell ismételni).
Fülcseppekkel, fülmosó szerekkel nem érünk célt, ne gyötörjük ilyenekkel a kecskét.
Környezet kezelése
Ez az atka hűvös, párás, nedves környezetben érzi magát jól. Zárt tartásban ezért törekedjünk a páratartalom és az alomnedvesség csökkentésére. Szükség esetén használjunk alomszárító port. Ha lehetőség van teljes alomcserére, tegyük meg.
Megjegyzés
Ha a füle mögött vakaródzó állat nyakörvet vagy csengőt visel, először távolítsuk el azt a nyakáról, mert lehet nem atkás, csak irritálja a nyakbavalója.
Fülatka fertőzés. Kezelés előtt és után. | Fotó: Journal of Parasitic Diseases
A többi atka is érdekel? Kattints ide és újra visszajutsz az atkatérképekhez!
Chorioptes bovis - Lábrühatka
| Érintett testtájak | Elsősorban az alsó lábszárak, de a teljes lábhossz, a hasi oldal, a tőgy, a here, vagy a far is érintett lehet. |
| Tünet | Az érintett testtájakon irritált, gyulladt bőr, világos színű felrakódás. Az állatok sokat topognak, a fertőzött testtájakat rágják. |
| Viszket? Vakarja az állat? | Igen. |
| Zoonózis? | Nem, de ez az atka több más állatfajt is megfertőzhet (kérődzők, lovak, nyulak). |
Kártétel
Nyugtalanság, ingerültség, csökkent étvágy, gyengülés. Sebzett bőr miatt másodlagos fertőzések, szepszis miatti elhullás.
Állatok kezelése
Amitráz hatóanyagú fürösztőszert használjunk. Ha meg tudjuk oldani, tényleg fürösztés legyen (3 alkalommal, hét nap különbséggel). Ha nem, akkor mindig frissen készített higítású amitráz spray 3-4 naponta 3 hétig. A kezelést ne a kánikula tetőzésére időzítsük! A frissen kezelt kecskék legyenek árnyékos helyen, vagy időzítsük az esti órákra a kezelést. Ha belátható időn belül nem tudunk szerezni amitráz hatóanyagú szert, kezdjük meg az ápolást kéntartalmú samponnal, vagy kenőccsel, hogy fékezzük az atkák szaporodását, emellett adjunk heti egyszer doramektin szubkután injekciót. (Ez mondjuk így akár 3-4 hétig is eltarthat és még jön rá egy 70 napos várakozási idő...). Nagy kiterjedésű fertőzésnél gyulladáscsökkentő, valamint antibiotikum injekció is szükséges lehet, de lehetőleg ne hagyjuk idáig fajulni a dolgokat.
Makrociklikus laktonokkal (eprinomektin, ivermektin stb.) ne vesződjünk, ha lábrühös a kecske. Még 2-3 doramektin injekció után sem biztos, hogy javulást fogunk elérni. A felrakódást is hiába locsolgatjuk ezekkel a hatóanyagokkal.
Juhfürösztő diazinon hatóanyagú szer még a nem tejelő kecskék számára sem ajánlott. Miért? A viszkető testtájakat az állatok legtöbbször a lábukkal vakarják (vagy felületekhez dörgölőznek, de egy legelőn ez nem mindig valósítható meg). Ha azonban a lába viszket egy állatnak - mint jelen esetben -, sokkal gyakoribb az érintett testtájak nyalogatása, rágása és harapdálása. Magyarán bármivel is kezeljük az állatot, a szer egy hányada be fog kerülni szájon át is az állat szervezetébe. Az amitráz felvétele a kecske számára kevésbé kockázatos, mint a diazinon nyalogatása.
Környezet kezelése
A lábrühös állatokat a kezelés időtartama alatt ne engedjük nagy területen kóborolni, atkáikat szerteszét potyogtatni. A beteg állatok pihenőhelyén cseréljük sűrűn az alomanyagot. Mészkénlés lemosással, vagy atkairtó szerekkel kezeljük rendszeresen azokat a felületeket, amelyekhez hozzádörgölőznek az állatok. Ne felejtsük fertőtleníteni a kecskejátszóteret, a fejőállást és a takarítóeszközöket sem!
A Chorioptes fertőzés általában az alsó lábszárakon a legcsúnyább. Figyeljük meg a vastag felrakódást (az atkák alatta rejtőznek). Az amitráz oldja ezt a kérget áztató fürdetésnél, de ha csak kénes samponunk van, szivaccsal dörgöljük le a kecske lábait, hogy a kén elérje az atkákat. (A szivacsot másra ne használjuk!)
A többi atka is érdekel? Kattints ide és újra visszajutsz az atkatérképekhez!
Ha eltérnek a leírt és az általad tapasztalt tünetek, ne ragadj le az atkagyanúnál. Lehet a kerítés tépte ki a szőrt az állatból, vagy túl erős szert öntöttél végig a múltkor a hátán. Vagy csak vedlik. Vagy cinkhiányos. Vagy öreg. Rosszabb esetben megtalálta egy vírus, egy baktérium, vagy egy gomba.
Gondolkodtató feladatok és tesztek
FELADAT Nyúl fülatka (Psoroptes ovis var cuniculi) és kecske fejrühatka (Sarcoptes scabiei var caprae) ellen is ugyanazokat a hatóanyagokat használjuk, de az egyik esetben hetente, a másik esetben csak kéthetente ismételjük a kezelést. Mi lehet ennek az oka? Megoldáshoz kattints ide!
FELADAT Egy atkairtó tájékoztatója szerint a kezelést hetente ismételni kell. Következik-e ebből, hogy erre a termékre az élelmezés-egészségügyi várakozási idő is egy hét? Megoldáshoz kattints ide!
S még hét tesztkérdés kecskenyelven rebegve.
Figyelem! Ha nem értékelődik ki a teszt, ellenőrizd, hogy minden kérdésre válaszoltál-e. A teszt végén azonnal megkapod az eredményedet, a kérdésekhez visszatekerve pedig ellenőrizheted is a megoldásaidat. Ha elégedetlen vagy az eredményeddel, az oldal frissítésével újra próbálkozhatsz.
1. Eme szerrel kezelt kecskének teje s teste ehetetlen lesz hetven reggel s este.
- Eprinomektin
- Doramektin
2. Mely kecske-ellenségeket kezelheted ezzel reményteljesen: ivermektin szubkután injekció?
- Demodex caprae (kecske szőrtüszőatka) és Chorioptes bovis (lábrühatka)
- Psoroptes ovis var cuniculi (nyúl fülatka) és Sarcoptes scabiei var caprae (kecske fejrühatka)
3. Kecskén elrejtekezve (esetleg sebesen menetelve) észlelheted. Egyesével serkéket tesz le, ezeket remek szemeddel meglelheted. Ez egy:
- Bovicola caprae (kecske szőrtetű)
- Chorioptes bovis (lábrühatka)
4. Ténykedése mellett kecskéd szervezete kevésbé lesz védett. Kecskéd lehet nem észlel zenét sem és emellett vérszegénység némely esetben felléphet.
- Demodex caprae (kecske szőrtüszőatka)
- Psoroptes ovis var cuniculi (nyúl fülatka)
5. Nem kezeled? Kecskefej helyett jerkédre mehet, de ellene gebéd sem védett. Véleményed:
- Psoroptes ovis var cuniculi (nyúl fülatka)
- Demodex caprae (kecske szőrtüszőatka)
6. Ez nehéz lesz, mert e jegyzet nem részletezte ezt. De lehet megérzésed. Eme kecske (nézd e mellékelt képen) ebbe betegedett bele:
- Sarcoptes scabiei var caprae (kecske fejrühatka) fertőzés
- Ráöntő készítmény túladagolás
7. Mely beste elrettentése tervem? Kecském kezelésére ezeket vettem: kéntartalmú, gyulladáscsökkentő hatású sampon; mészkénlé
- Chorioptes bovis (lábrühatka)
- Sarcoptes scabiei var caprae (kecske fejrühatka)
Ha valamelyik feladattal, vagy a cikkel kapcsolatban kérdésed lenne, kommentelj a cikk Facebook posztja alatt, vagy küldj nekünk üzenetet Facebookon.
Irodalomjegyzék
Aiello, S. E., Moses, M. A. (szerk.) (2016). The Merck Veterinary Manual. 11th Edition. Kenilworth, NJ, Merck & Co., Inc. pp. 917-918.
Matthews, J. (szerk.) (2016). Diseases of the Goat. 4th Ed. Wiley-Blackwell. pp. 280-305.
Control of External Parasites of Sheep and Goats. Technical Bulletin No. 41. Ethiopia Sheep and Goat Productivity Improvement Program
Kumar, M. et al. (2014). Clinico-pathological and therapeutic evaluation of Black Bengal goats (Capra hircus) infested with Psoroptes cuniculi mange. Journal of Parasitic Diseases 40: 41-45.
Firdaus, F. et al. (2016). Therapeutic Options in Management of a Clinical Case of Chorioptic Mange in a Goat. Research Journal for Veterinary Practitioners. 4. 39-41. 10.14737/journal.rjvp/2016/4.2.39.41.
További kecskeségek, birkaságok
CIKK Vízmérgezés (hipotonicitás) kecskéknél
CIKK Kiskérődzők vemhességi toxémiája
CIKK Beszéljünk róla. Tejelő kecskék féreghajtása.