Kutyaoltás. Cui bono?

Szerző: Debra 24 | Dátum: 2018. szeptember 30. 20:36

A 2. ábra (veszettség ellen posztexpozíciós védőoltásban részesített személyek száma) 2021.09.19-én új adatokkal kiegészítésre került. Kapcsolódó cikkünk: Évente még mindig több ezer embert kell veszettség fertőzésre gyanús sérülés miatt beoltani Magyarországon

Kinek jó a kutyák kötelező, évenkénti veszettség elleni védőoltása, ki jár jól?

Szükséges? Vagy csak lehúzás?

Állásfoglalásunk következik. Kérjük, csak azok olvassanak tovább, akik az alapfogalommal (veszettség) tisztában vannak.

Tekintettel arra, hogy

  1. Magyarország még mindig nem tekinthető veszettségtől mentes országnak,

Veszettségtől mentesnek minősíthető az az ország, ahol humán vagy állati eredetű veszettség eset (kivéve a denevérek veszettségét) a megelőző két évben nem fordult elő. Mivel az utóbbi 24 hónapban három esetben (egy róka és két kecske) mutattak ki veszettséget Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hazánk még mindig nem nyerte el a veszettségtől mentes státuszt.

  1. veszettségtől nem mentes országoktól vagyunk határosak (1. ábra),

Ez nem csak elméleti kockázatot jelent. A három megyét érintő 2013-14-es veszettségjárvány – melynek során 47 állatból mutatták ki a veszettség vírusát – egyetlen behurcolás következménye volt (1.).


1. ábra Veszettség - Jelentett megbetegedések és/vagy elhullások 2017. január - 2018. szeptember között
(Adatok forrása: Rabies Information System of the WHO)

  1. hazánkban folyamatos, az ország teljes területére kiterjedő, rendszeres, mintavételes, aktív vadveszettség monitoring nincs;

2013 óta csak a rókavakcinázásra aktuálisan kijelölt területekről történik a vakcina felvételének igazolására és a veszettség felderítésére szolgáló mintavételezés, az ország egyéb területein ún. passzív felügyelet keretében vizsgálják a bejelentett(!), veszettségre gyanús és/vagy elhullott vadállat tetemeket. Valószínűsíthető, hogy az így nyert adatok nem adnak valós képet a vírus vadállománybeli előfordulásának valódi gyakoriságára vonatkozóan (a denevérveszettségről nem is beszélve).

tekintettel arra, hogy

hazánkban az idevonatkozó, közérdekből hozott szabályok követése és ennek számonkérése, valamint az általános állattartási kultúra olyan, amilyen, így

  1. a kutyaszaporítás nem szankcionált, adózatlan jövedelemforrás,

mely maga után vonja a génhibákkal terhelt, a gyenge immunrendszerű, a jelöletlen, az oltatlan, vagy hamis oltási könyvvel rendelkező kölyökkutyák országos terítését, a lakosság kutya-eltartó képességének túlterhelését és az elhagyott állatok számának növekedését,

  1. a hazai gazdis kutyák jelentős része a mai napig veszettség ellen oltatlan, vagy oltássorozata hiányos,

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. § (1) értelmében az állattartó köteles három hónaposnál idősebb ebét először annak 3-4 hónapos korában, az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően pedig évenként beoltani.

  1. a gazdis kutyák között sok a jelöletlen eb, ezek a kutyák nagy valószínűséggel mind oltatlanok,

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 17/B. § értelmében négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. § értelmében veszettség ellen csak elektronikus transzponderrel megjelölt eb oltható.

  1. települések bel- és külterületén felügyelet nélkül kószálnak önsétáltató gazdis kutyák,

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 5. § (1) értelmében az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 17/A § értelmében az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról (azaz a vihar/tűzijáték/petárdázás nem mentség!).

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény pedig „Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések” címszó alatt tárgyalja és „Veszélyeztetés kutyával” kategóriába sorolja, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja (193. § (1) a)).

  1. a közvélekedés szerint a póráz nélküli kutyás erdei séta „romantikus”, az erdő pedig egy nagy kutyafuttató;

Szintén a „Veszélyeztetés kutyával” kategóriába tartozik és szabálysértésnek minősül, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja (2012. évi II. törvény, 193. § (1) b)).

  1. becslések szerint több tízezer kóbor kutya van az országban;

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 8. § értelmében az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

tekintettel arra, hogy

  1. évente még mindig több ezer embert kell veszettség fertőzésre gyanús sérülés miatt beoltani;

Noha a laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett állatok száma csökkent, két évtized óta nem sikerült a veszettség fertőzésre gyanús sérülés miatt oltássorozatban részesített személyek számát tartósan 4000 fő/év alá csökkenteni (2. ábra). A veszettség a tünetek megjelenése után már nem gyógyítható, az időben elkezdett oltássorozat hiányában halállal végződő megbetegedés, ezért nem megfigyelhető állat harapása esetén nem kockáztatnak. A terhes kismamát is beoltják.

Az esetek jelentős részében oltásra háziállatok gazdáinak felelőtlen és másokat veszélyeztető magatartása miatt kerül sor (3. ábra).

Idetartoznak a kóbor, az önsétáltató, a kijárós, az oltatlan, a jelöletlen állatok okozta sérülések, illetve azok az esetek is, amikor az állat gazdája ellehetetleníti a sérülést okozó állat elzárását és megfigyelését.

Aki nem tudná,

  • közterületen kutya csak érvényes veszettség elleni oltással sétáltatható és az oltási könyvnek az ebre figyelő személynél kell lennie. Nem otthon, hanem a helyszínen! (164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. § (1) b)),
  • az oltási könyv bemutatása önmagában kevés, az állatot mindenképpen megfigyelés alá kell helyezni (lásd jelen cikk n. pontját),
  • nem az a „jó szomszédság”, hogy ha a szomszéd oltatlan kutyája sérülést okoz, védőoltást kérve „ismeretlen állat”-ot hazudunk az orvosnál, nehogy szegény szomszédot megbüntessék, hanem az, ha a szomszéd jelölteti, beoltatja a kutyáját és ilyen esetben vállalja, hogy a kutyát megfigyelés alá helyezzék.


2. ábra Veszettség ellen posztexpozíciós védőoltásban részesített személyek száma évente 1999-2020. között
(Adatok forrása: Éves járványügyi jelentések
(Országos Epidemiológiai Központ - Epinfo (1999-2015.); ÁNTSZ (2017-2020.)))


3. ábra (Adatok forrása: Lyssa-fertőzésre gyanús sérülések surveillance-a
(Országos Epidemiológiai Központ - Epinfo (2013-2015.))

tekintettel arra, hogy

  1. egy veszettségtől nem mentes térségben (ország, megye), egy adott időpillanatban a kutyák minimum 70%-nak veszettség elleni oltottsága szükséges ahhoz, hogy hosszú távon 96,5% eséllyel megakadályozható legyen egy újabb járványkitörés (2.) (3.),

Jelenleg csak az érvényes oltással rendelkező kutyák számáról van hellyel-közel megbízható adat (feltéve, hogy a legutóbbi oltás időpontja fel lett vezetve a petvetdata rendszerébe), ezt azonban nincs mivel összehasonlítani. A Magyarországon élő összes kutya száma ismeretlen. Gyakorlatilag még települések szintjén sem tudná senki pontosan megmondani, hány kutya él a közigazgatási határokon belül. (Ne csak a kóbor kutyákra gondoljunk. A gazdis kutyák egy részéről sincs semmilyen adat. Lásd az f. pontot.)

  1. minden olyan terület (megye, járás, település), ahol a kutyapopuláció kevesebb, mint 70%-át immunizálták, potenciális járványgóc és akadályozza a veszettség felszámolását (4.)(5.),
  2. olyan kutyapopulációkban, ahol magas a születések (és halálozások) száma, a populáció veszettség elleni védettsége a kritikus szint alá csökkenhet, ha két oltási időpont között több mint egy év telik el (5.)(6.),

Különösen magas a kockázata ennek az olyan térségekben, ahol a gazdák jellemzően az összevezetett, évente egyszer meghirdetett eboltást veszik igénybe. Gondoljuk végig, mivel járna egy ilyen – a veszettség elleni oltás szempontjából „összeszinkronizált” - területen a tömeges oltáskihagyás.

Beláthatjuk továbbá, hogy a születési ráta csökkenése (ivartalanítás, kutyaszaporítás megfékezése) stabilabb védettségű kutyapopulációhoz vezet, továbbá csökkenti a populációsűrűséget és a felügyelet nélküli, vadakkal érintkező kutyák számát.

  1. veszettség ellen nem az a kutya védett, amelyik oltva van, hanem amelynek szervezete az oltásra megfelelő immunválaszt ad (ellenanyagtiter min. 0,5 IU/ml.) Ténylegesen tehát kevesebb kutya védett, mint ahány oltott! (7.);

A megfelelő immunválasz feltétele a jól működő immunrendszer. Az állat megfelelő immunitását sokféle körülmény gátolhatja, ezek közé tartozik a rossz egészségi, tápláltsági állapot, párhuzamos gyógyszeres kezelés és a stressz, de a genetikai tényezők, a testtömeg és az életkor is (8.)(9.). Kölyökkutyáknál a megfelelő immunválaszt a maternális ellenanyagok jelenléte gátolhatja (10.). Ezért is kötelező az első (3-4) hónapos korban beadott oltás után félévvel később adatni egy újabb oltást!

Az oltások hatásosságát csökkentheti továbbá a vakcina tárolási hibája, az oltási hiba, továbbá jó, ha tudjuk, hogy az egyes vakcinagyártók termékeinek immunitástartóssága is eltérő.

továbbá tekintettel arra, hogy

  1. a kutyák veszettség elleni oltása közegészségügyi és járványügyi, nem pedig érzelmi, vagy háztartásökonómiai kérdés,
  2. a kutyák vakcinázása a humán veszettségfertőzés megelőzése érdekében bármely közösségben sokkal költséghatékonyabb és kisebb kockázatú eljárás, mint a sérülések kikényszerítette poszt-expozíciós profilaxis, illetve egy esetleges humán veszettségfertőzés és -járvány kezelése,
  3. a veszettség felszámolása globálisan kiemelt prioritású feladat (11.)

mi itt a Debra 24-nél

határozottan kiállunk a kutyák évenkénti, kötelező veszettség elleni védőoltása mellett

és őszintén reméljük, hogy mindazok számára, akik megértették ennek miértjét, nem kétséges, hogy az évenkénti kutyaoltás mindnyájunk közös, józan érdeke. Egyben a válaszunk is ez a címben feltett kérdésre.

Ezen túlmenően tekintettel arra, hogy

  • a macskák a veszettségre fogékonyabbak, mint a kutyák
  • a kijárós macskák jellemzően nagyobb területet járnak be felügyelet nélkül, mint az önsétáltató kutyák,
  • macskákban általában a dühöngő veszettség alakul ki (12.),
  • a veszett macska provokálás nélkül is támad,
  • a veszett macska gyakran fejre támad,
  • 1950 óta a hazai, halállal végződő humán veszettségesetek fele macskáktól eredt (13.),
  • a kóbor és a kijárós macskáknak se szeri, se száma,
  • szabályozás és kötelezettségek hiányában a macskák túlnyomó többsége jelöletlen és veszettség ellen oltatlan,

kívánatosnak tartjuk a kijárós macskák veszettség elleni oltását, melyet különösen a nem mentes országokkal határos járásokban tartunk elengedhetetlennek – és ha rajtunk múlna, a rókavakcinázással érintett (tehát veszettség szempontjából kockázatosnak ítélt) területeken kötelezővé is tennénk.

Irodalomjegyzék

(1.) Hornyák, Á., Juhász, T., Forró, B., Kecskeméti, S., Bányai, K. (2017). Resurgence of rabies in Hungary during 2013–2014: An attempt to track the origin of identified strains. Transboundary and Emerging Diseases, Vol. 65, Issue 1.
(2.) WHO (2018). WHO Expert Consultation on Rabies: Third Report. WHO Technical Report Series 1012;
(3.) Coleman, P.G. & Dye, C. (1996). Immunizatio coverage required to prevent outbreaks of dog rabies. Vaccine 14, 185-186.
(4.) Sambo, M., Johnson, P. C. D., Hotopp, K., Changalucha, J., Cleaveland, S., Kazwala, R., Hampson, K. (2017). Comparing Methods of Assessing Dog Rabies Vaccination Coverage in Rural and Urban Communities in Tanzania. Frontiers in Veterinary Science, 4, 33.
(5.) Hampson, K., Dushoff, J., Cleaveland, S., Haydon, D.T., Kaare, M., Packer, C. et al. (2009). Transmission Dynamics and Prospects for the Elimination of Canine Rabies. PLoS Biol 7(3): e1000053.
(6.) Conan, Anne & Akerele, Oluyemisi & Simpson, Gregory & Reininghaus, Björn & Van Rooyen, Jacques & Knobel, Darryn. (2015). Population Dynamics of Owned, Free-Roaming Dogs: Implications for Rabies Control. PLoS neglected tropical diseases. 9. e0004177.
(7.) Nokireki, T., Jakava-Viljanen, M., Virtala, A.-M., & Sihvonen, L. (2017). Efficacy of rabies vaccines in dogs and cats and protection in a mouse model against European bat lyssavirus type 2. Acta Veterinaria Scandinavica, 59, 64.
(8.) Berndtsson, L. T., Nyman, A.-K. J., Rivera, E., & Klingeborn, B. (2011). Factors associated with the success of rabies vaccination of dogs in Sweden. Acta Veterinaria Scandinavica, 53(1), 22.
(9.) Kennedy, L.J., Lunt, M., Barnes, A., McElhinney, L., Fooks, A.R., Baxter, D.N., Ollier. W.E. (2007). Factors influencing the antibody response of dogs vaccinated against rabies. Vaccine 25(51), 8500-8507.
(10.) Wallace, R.M., Pees, A., Blanton, J.B., Moore, S.M. (2017). Risk factors for inadequate antibody response to primary rabies vaccination in dogs under one year of age. PLoS Negl Trop Dis. 2017 Jul 31; 11(7):e0005761.
(11.) World Health Organization, Food and Agriculture Organization of the United Nations & World Organisation for Animal Health (2018). Zero by 30: the global strategic plan to end human deaths from dog-mediated rabies by 2030. World Health Organization.
(12.) Varga J. (szerk.) (1993). A zoonózisok járványtana. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
(13.) Lontai, I. (1998). Humán rabies esetek Magyarországon 1950 óta. Magyar Állatorvosok Lapja 1998/11. 652-654.


További kutyaságok

 CIKK   Ellenjavallt nyugtatószerek tűzijáték idejére

 FACEBOOK VIDEÓ   Köhögő kutyák

 FACEBOOK POSZT   Nagytestű kutyák ivartalanítása: javasolt kivárni az 1 éves kort

 CIKK   Kutyaoltás. Cui bono?

 CIKK   10 tipp gazdiknak a hőguta megelőzésére és a kánikula hatásainak enyhítésére

 CIKK   Figyelmeztető jelek, hogy a kutyádnak szívproblémája lehet