Debra 24 | társ- és haszonállataink jóllétéért

Az OIE rövidítés a francia Office International des Epizooties elnevezésből származik, melynek hivatalos magyar megfelelője: Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal. Az 1924-ben alapított hivatal 2003-ban felvette a World Organisation for Animal Health (Állategészségügyi Világszervezet) nevet, de máig megőrizte nevének eredeti, OIE rövidítését.

Az OIE gyakorlatilag a WHO (Egészségügyi Világszervezet) párja, csak míg utóbbi az emberek egészségével foglalkozik bolygószerte, az OIE az állatok egészségére koncentrál. Kormányközi szervezetként koordinálja, támogatja és népszerűsíti az állatbetegségek elleni világméretű küzdelmet. Az OIE kiemelt célja az állatpopulációkban jelentkező, emberekre is veszélyes (epizootikus) járványok elleni hathatós fellépés. Az OIE további célkitűzései közé tartozik a nemzetközi együttműködés megteremtése az egészségügyi biztonság, az élelmiszer-biztonság és az állatjóllét érdekében; az irányadó tudományos információk megosztása és az állategészségügyi szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása.

A magyarországi állatorvos-tudomány egyik legnagyobb hatású alakja, Hutÿra Ferenc 1921-től alapító tagja és igazgatóbizottsági elnöke volt a párizsi székhelyű Hivatalnak. Hazánk tehát már a kezdetektől aktív szerepet vállalt a nemzetközi együttműködésben. Az Állategészségügyi Világszervezet szabályai, normái, ajánlásai és célkitűzései a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) napi tevékenységében is tükröződnek. Hazánkat, mint tagállamot az OIE közgyűlésein az országos főállatorvos (jelenleg dr. Bognár Lajos) képviseli.

A továbbiakban megismerkedünk két fontos kifejezéssel (WAHIS, One Health), melyek segítenek abban is, hogy némi rálátásunk legyen az OIE tevékenységére.

WAHIS

A naprakész járványügyi információk biztosítása elengedhetetlen a járványok visszaszorításához, ezért az OIE életre hívta az Állategészségügyi Információs Adatbázis (WAHIS) felületét, melyben szabadon megtekinthetők például:

• a tagállamokban előforduló járványügyi eseményekről benyújtott értesítések és nyomon követési jelentések,
  Nézd meg itt, milyen járványos állatbetegségekről küldtek értesítést a tagországok az elmúlt napokban: https://wahis.oie.int/#/events?viewAll=true
• az OIE-listás betegségekről félévente benyújtott jelentések országonként / területenként.
  Nézd meg itt, mely állatbetegségek előfordulását kötelező bejelentenie a tagállamoknak: https://www.oie.int/animal-health-in-the-world/oie-listed-diseases-2021/

ONE HEALTH

One Health, azaz „Egy az egészség”. Ez a kifejezés arra utal, hogy az emberi egészség elválaszthatatlanul összefügg a környezetünkben élő állatok, a növények, a talaj, a vízbázis, végső soron a globális ökoszisztéma egészségével. Gondoljunk csak arra, milyen következményekkel jár az, ha elszennyeződött talajon termesztünk növényeket. Ha a halászhajók olajfoltok között úsznak. Ha letarolja a teljes búzatermést, vagy egy ország teljes sertésállományát valamilyen kórokozó. Vagy ha a környezetünkben élő állatok tömegesen fertőznek meg minket valamilyen betegséggel (pl. H5N1). Nem véletlen tehát, hogy az OIE, a WHO és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) kölcsönösen együttműködnek egymással.

A One Health egy olyan szemléletmód, mely segít abban, hogy tágabb perspektívában, összefüggéseiben is lássuk, hogy döntéseinknek a jelenben, vagy a jövőben milyen hatása lesz saját egészségünkre, vagy másokéra (beleértve a más fajokhoz tartozó élőlényeket!). Az „Egy az egészség” jegyében az OIE számos világméretű kampányt folytat, melyek közül most kettőt emelnénk ki.

ZERO BY 30 – VESZETTSÉG FELSZÁMOLÁSA

Globális cél: 2030-ra elérni azt, hogy a veszettség vírusa többé egyetlen emberi életet se vegyen el.

Megvalósítása: a tagállamokra egyenként kidolgozott veszettség mentesítési tervekkel, melyekben fontos szerepet kap a kutyák rendszeres veszettség elleni védőoltása.

Hazánkban a kutyák éves kötelező veszettség elleni védőoltása tehát nem állatorvosaink kapzsiságának jele, hanem ennek a globális célkitűzésnek a része. Itt elolvashatod, miért nem elég hazánkban 2-3 évente oltatni.

ANTIMIKROBIÁLIS REZISZTENCIA (AMR) ELLENI HARC

Az antimikrobiális szerek olyan készítmények, melyekkel a kórokozó baktériumok, vírusok és más mikróbák ellen védekezhetünk. Kérdés, meddig. A kórokozók hihetetlenül gyors alkalmazkodása, a szerek helytelen használata és túlhasználata miatt kialakuló antimikrobiális rezisztencia miatt gyógyszereink sorra hatástalanná válnak, miközben az új gyógyszerek kifejlesztése már nem tart lépést az antimikrobiális rezisztencia gyors terjedésével. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az emberek, a társ- és haszonállatok már egy emberöltőn belül fokozott veszélynek lesznek kitéve. Ezért a WHO és az OIE is mielőbbi szemléletváltást sürget a humán- és az állatorvoslásban.

Globális cél: a jelenlegi gyógyszerkincs megőrzése, a rezisztencia terjedésének lassítása, időnyerés a tudomány számára.

Megvalósítása: felelős antimikrobiális szerhasználat szorgalmazása a tagállamokban, felvilágosítás, szigorúbb szabályozás.

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemnek te is része vagy!

Cikkünk zárásaként tekintsd meg az OIE nemzetközi kampányvideóját, melyet "WAAW 2019 - Felelős antibiotikum használat az állattartásban" online ismeretterjesztő eseményhetünk alkalmából feliratoztunk. Az eseményhét posztjait itt visszanézheted: WAAW 2019 - Felelős antibiotikum használat az állattartásban

Tedd próbára e cikkből szerzett ismeredeidet az alábbi kvíz kitöltésével!

Ha követni szeretnéd az OIE-t a Facebookon: World Organisation for Animal Health - OIE
Ajánlott tematikus oldal AMR témában: Meddighat