Hogyan NE akciózzunk?

Közeledik a tavasz, ezzel együtt várhatóan újra megszaporodnak a nyomtatásban, a honlapokon, a közösségi médiában meghirdetett, az állategészségügyi prevenció ösztönzésére, szemléletformálásra és forgalomélénkítésre egyaránt használható szolgáltatási és/vagy termék akciók. Ezek az akciók igen népszerűek az állattartók körében, főleg az ivartalanítási akciók, melyek hírét előszeretettel adják tovább az állatvédők, illetve a Facebookon pl. találunk kifejezetten akciófigyelő és -gyűjtő oldalakat is.

Ebben a cikkben az árkedvezménnyel kecsegtető hirdetésekre vonatkozó törvényi szabályozást járjuk körül. Írásunkat ezért elsősorban ezen hirdetések jövőbeli feladóinak, azaz az állatorvosoknak ajánljuk.

Miért szükséges erről a témáról, azaz az akciózásról beszélni?

Az akcióról, árengedményről szóló hirdetések tartalmára vonatkozóan a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (Fttv.), valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény III. fejezetében foglaltak az irányadók. Ezek a rendelkezések a napi rutin során nem feltétlenül kerülnek egy állatorvos látóterébe.

A vonatkozó ismeretek hiányában ezért könnyen előállhat az a helyzet, hogy az eredetileg jó szándékú, jellemzően preventív és a kitűzött állategészségügyi célt hatékonyan szolgáló hirdetéssel a gyanútlan hirdető jogsértést követ el, mivel hirdetése (tartalmi hiányosságok miatt) sérti az állattartók és a szabályosan hirdető állategészségügyi szolgáltatók érdekeit és jogait, továbbá a piaci verseny tisztaságát.

Hogyan NE akciózzunk?

Egy alkalmi árengedményt, kedvezményt sejtető hirdetés (pl. ivartalanítási akció) jogsértőnek minősül, ha abban nem jelenik meg a felsoroltak közül legalább kettő:

  • a fizetendő akciós ár, 
  • a meghirdetett szolgáltatás eredeti ára,
  • a kedvezmény mértéke.
     

Ezáltal

  • a fogyasztói magatartás befolyásolásával egy időben a fogyasztó részéről nem állapítható meg az akció igénybevétele esetén elérhető megtakarítás a nem akciós időszakhoz viszonyítva, továbbá
  • a versenytársak hasonló ajánlataira vonatkozóan árak szempontjából preferencia-sorrend érdemben nem állítható fel.
     

Röviden és kivonatosan az idevonatkozó és betartandó szabályozásról.

  1. A hazai állategészségügyi szolgáltatók Facebook hirdetéseinek tartalmára is kiterjed a Fttv. hatálya, mivel e hirdetéseknek magyarországi fogyasztók a megszólítottai. (1)
  2. Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. (2)
  3. A hirdető nem hivatkozhat arra, hogy az akciós, vagy az eredeti díjszabás megtekinthető pl. a rendelőben, vagy arról a fogyasztó érdeklődhet telefonon, ugyanis „a jogsértés attól függetlenül fennáll, hogy a fogyasztó utóbb, illetve egyéb helyekről teljes körűen megismerheti a valós információkat.” (3) A lényeg, hogy a fogyasztói döntés befolyásolásának pillanatában a fogyasztó megismerheti-e a döntéshez szükséges információkat, vagy sem.
  4. „A vállalkozásoknak joga van a piaci „védekezéshez”, ennek során azonban nem választhatnak tisztességtelen piaci eszközöket, idetartozóan a fogyasztók megtévesztését, hiszen a fogyasztók megtévesztése indítéktól függetlenül tiltott.” (4)
  5. Szakmai szervezetek tagjainak hirdetése esetén - a Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint - nem elfogadható az az érv, hogy az árak az ártranszparencia elkerülése érdekében nincsenek feltüntetve. (5)
  6. Megtévesztésre alkalmas magatartásnak minősül, ha az akciót megelőzően nem került alkalmazásra a kedvezmény alapjaként feltüntetett, nem akciós ár. (6)
  7. A jogsértés megállapíthatóságával kapcsolatban nincs annak jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben ismertté váltak-e fogyasztói panaszok vagy sem. (7)
     

Néhány irányelv

Hogyan hirdessünk akciót, mire figyeljünk:

  • Árengedményes szolgáltatás reklámozásakor a fogyasztót tájékoztatni kell a hirdetésben a szolgáltatás akciós (fizetendő) áráról, továbbá meg kell adni az eredeti árat és/vagy az alkalmazott kedvezmény mértékét, hogy a megtakarítás összege is megítélhető, kiszámítható legyen.
  • Konkrét szolgáltatásra vonatkozó kedvezmény esetén a fogyasztó elől nem titkolható el a fizetendő akciós ár oly módon, hogy a hirdetésben csak az engedmény százalékos kifejezése szerepel.
  • Nem a fogyasztó feladata, hogy más forrásokból információkat gyűjtsön a meghirdetett árkedvezményes szolgáltatás akciós áráról, vagy az elérhető megtakarítás mértékéről, így erre nem is utasítható. Kivételt képez az online hirdetésben elhelyezett, közvetlenül kattintható link, amennyiben általa egyszeri továbbkattintással a szükséges információk megismerhetők.
  • Érvénytelen kifogás, hogy a technikailag Facebook posztként megvalósuló hirdetés képi részén mennyi információ fér el és/vagy a képeken milyen arányú feliratozást tolerál a Facebook fizetett hirdetések esetén, ugyanis a poszt szöveges részében a kívánt információk 5000 karakter terjedelemben megadhatók.
  • Tilos a szolgáltatás akción kívüli árának látszólagos emelése (felárazom-leárazom), vagy fiktív nem akciós ár feltüntetése viszonyítási alapként.
  • Tilos a fogyasztót árengedményre utaló kifejezések használatával megtéveszteni, miközben az akciós ár megegyezik a nem akciós időszakban alkalmazott árral.
  • Újonnan bevezetett szolgáltatás esetében bevezető akcióra hivatkozni csak akkor lehet, ha az akció időkorlátos és az akció lezárultával alkalmazásra kerül az a magasabb ár, mely a bevezető akcióban az árengedmény alapjául szolgál. Értelemszerűen az akció időtartama alatt itt sem elegendő pusztán a bevezető árat közölni a fogyasztóval, hiszen árengedmény, kedvezmény, akció csak két ár viszonyában értelmezhető.
  • Az akciós árnak pontosan ugyanarra a szolgáltatásra kell vonatkoznia, mint amire a nem akciós ár vonatkozik (vizsgálati, műtéti eljárás, felhasznált anyagok, stb.), ellenkező esetben az eredeti (az akcióstól eltérő minőségű szolgáltatáshoz rendelt) ár nem tekinthető viszonyítási alapnak és az összehasonlítás a fogyasztó megtévesztésére ad lehetőséget.
     

és végül a talán a legfontosabb:

  • Akciót olyan módon hirdessünk, ahogyan azt más szektor szolgáltatóitól, kereskedőitől ügyfélként, fogyasztóként mi is elvárnánk. Nagyon tanulságos, ha az imént felsorolt irányelveket úgy olvassuk újra, hogy közben pl. humán fogfehérítésre, webáruházas ajánlatra, nyelvtanfolyamra, téli gumi cserére, wellness hétvégére stb. vonatkozó akciókra gondolunk.

Ráadás tipp

Mit tegyünk, ha szeretnénk pl. ivartalanításra ösztönözni az állattartókat, de nem szeretnénk / nem áll módunkban a szolgáltatás árát csökkenteni? Ha mindenki akciózik a környéken, hogyan érjük el, hogy ellenükben a mi szolgáltatásunkat válassza az állattartó?

Nem kell mindenképpen beszállni az árversenybe. Hiszen a fogyasztói döntés befolyásolásának nem az árcsökkentés, akciózás az egyetlen eszköze, sőt, a fogyasztók (ügyfelek, állattartók) egy részének (bizonyos határok között) mellékes, vagy másodrangú a szolgáltatásért fizetendő ár!  Ha nem akarunk akciózni, célozzuk meg a kevésbé árérzékeny ügyfeleket és hirdetéseinkben emeljük ki az erősségeinket.

Ivartalanításnál például erősségeink lehetnek:

  • teljes körű tájékoztatás, utánkövetés, ügyfélorientáltság,
  • állatbarát váró (pl. külön helyiség a cicáknak), egyéb figyelmességek,
  • műtét előtti laborvizsgálatok lehetősége,
  • szakértelem, szakállatorvosi végzettség,
  • több éves műtéti tapasztalat az adott állatfaj esetében (pl. törpenyúl),
  • műtőben felhasznált anyagok kiváló minősége,
  • felszereltség, a műtött állat biztonságát szolgáló berendezések, gépek,
  • korszerű technológia, új eljárások alkalmazása.
     

A hivatkozások feloldása:
(1)    Fttv., 1. § (1) bek.
(2)    Fttv. 3.§
(3)    A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elvi jelentőségű döntései (2017), 2.§ I.2.8.
(4)    A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elvi jelentőségű döntései (2017), 6.§ I.6.12.
(5)    Az ártranszparencia versenypolitikai/versenyjogi megítélése. Gazdasági Versenyhivatal (2001. május)
(6)    A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elvi jelentőségű döntései (2017), 6.§ I.6.1.
(7)    A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elvi jelentőségű döntései (2017), 3. § I.3.9.

KOMMENTELJ A FACEBOOK-POSZT ALATT!

Cikkajánló
Ha érdekel, milyen információkat keresnek, mikre kíváncsiak az állattartók egy állatorvosi praxis Facebook oldalán, kattints ide!