Jólvanazúgy! Vagy mégsem?
Szerző: Debra 24 | Dátum: 2021. január 31. 11:57
A gazdaság nagyobb léptékű fejlesztése tőkehiány miatt gyakran évekre elakad. Fontos, hogy ne várjunk tétlenül, míg a nagy álom megvalósul! Ne legyintsünk csüggedten arra, ami jelenleg körülvesz bennünket. Fordítsuk figyelmünket a kisebb árszintű fejlesztési lehetőségek felé. Az állatok életkörülményeinek javítása, az egészségesebb, biztonságosabb és rendezettebb élettér kialakítása kisebb lépésekben, kisebb költségvetésből is megvalósítható.
Valamikor a napokban járjuk körbe egy tollal és egy jegyzetlappal a gazdaságot és mindent, de tényleg mindent írjunk fel, ami fejlesztésre, javításra, cserére szorul, akkor is, ha jelenleg csak egy ajtófestésre, vagy egy új seprűre van keret. Ne azon siránkozzunk, mire nem telik. Az önsajnálat béklyó. Meggátol a cselekvésben, az előrelépésben, a fejlődésben. A gazdaság fejlesztése, az állatok életkörülményeinek javítása egyébként sem csak vásárlásból áll. Gyakran fontosabb végre megtennünk, mint megvennünk valamit.
- Lehet, hogy nem telik fagymentes itatórendszer kiépítésére, de ez még nem indok arra, miért nincs kisúrolva és fertőtlenítve az a műanyag láda, amelyből jelenleg isznak az állatok. Félóra alatt jelentős vízminőség javulást érhetünk el, a bakteriális biofilm eltávolításával pedig betegségeket előzhetünk meg.
- Talán jó lenne valamikor egy új eresz. De attól még kiszedhetjük belőle a korhadó levélkötegeket és befoltozhatjuk az ereszlyukakat, hogy ne tocsogjon esővízben az ól környéke, vagy hideg hajnalokon ne keletkezzenek balesetveszélyes jégfoltok a betonjárdán.
- Nincs keret tűzvédelmi berendezésekre? Attól még portalanítani, pókhálózni tudunk az elektromos eszközök (pl. infralámpák, ventilátorok) környezetében, vagy kicseréltethetjük azt a sérült szigetelésű vezetékszakaszt az előtető alatt és máris sokat tettünk a tűz megelőzéséért.
Inspirálódnál? Képes ötleteinket 6 kategóriába rendeztük aszerint, milyen fejlesztési területen jelentenek előrelépést.
A képek nézegetése közben saját listádat is kiegészítheted, vagy módosíthatod. Feltétlenül jelöld meg, melyik az a terület, vagy probléma, amellyel már ezen a héten is tudsz foglalkozni.
A képek között egy meglepetést is elrejtettünk! Reméljük, megtalálod!
Állatainkat is megkérdezhetjük, hogyan érzik magukat, milyen változásokat eszközöljünk.
Válassz fejlesztési területet! Kattints a lenyitható alcímekre! Ha az olvasottak alapján eszedbe ötlik egy fejlesztési lehetőség, vagy valamilyen tennivaló, írd fel!
Állatainkat körülhatárolt területen tartjuk, ezért a megfelelő mikroklíma biztosításáról nekünk kell gondoskodnunk. Míg például egy vadmadár enyhülést találhat a nyári melegben egy ligetes-árnyékos területen, tyúkjaink nem repülhetnek el a legközelebbi erdőfoltig, ha melegük van. A megfelelő fényintenzitás, hőmérséklet, légsebesség, levegőminőség és páratartalom biztosításával, az időjárási szélsőségek mérséklésével nemcsak állataink komfortérzete javul, hanem a termelés is eredményesebb, hiszen az állatok kevesebb energiát fordítanak a környezeti hatások kompenzálására, a homeosztázis fenntartására.
Számtalan mérőeszköz segíthet bennünket abban, hogy az általunk biztosított mikroklíma hibáit, gyenge pontjait feltárjuk. A hőmérő és páratartalommérő mellett megfontolhatjuk egy vízhőmérséklet, alomnedvesség-, vagy ammóniaszintmérő beszerzését is. Tojáskeltetéskor különösen fontos a pontos, megbízható műszerek használata. Ha mérőeszközökre jelenleg nincs keretünk, legalább azt jegyzeteljük, vagy nyomtassuk ki egy papírra, hogy az általunk tartott állatfaj számára milyen hőmérséklet, légnedvesség stb. értékek optimálisak. Ezek az értékek életszakaszonként is változhatnak! Az információkat függesszük ki az állat tartási helyén.
A kelleténél alacsonyabb a hőmérséklet? A kihűlés ellen nem csak fűtőeszközökkel védekezhetünk. Megfelelő almozással és a légsebesség csökkentésével is csökkenthetjük a hőelvonást. Ne feledkezzünk meg a megfelelő energiaszintet biztosító takarmányról sem!
Szélfogó, pihenőhely és árnyékoló is egyben az itt látható építmény. Árnyékot biztosítani egyébként nem bonyolult. Ültessünk fát, bokrot! Kecskéink vannak? Nos igen, akkor némi ravaszságra is szükségünk lesz.
Ha állataink számára hűsítő fürdőt tervezünk, alaposan gondoljuk át az ehhez szükséges lépéseket. A nyári melegben pangó víz fertőzések forrásává és rovarok keltetőhelyévé válhat. Gondoskodjunk a víz lecsapolhatóságáról, a vízcsere lehetőségéről. Ha az állatstrand kivitelezése egyelőre túl nagy falat, megfontolhatjuk párakapu telepítését is.
Mindenképpen törekedjünk a szellőzés javítására, ha a belső ólfalak nedvesek, mállanak, penészesednek, ha magas légnedvesség- vagy magas ammóniaszintet mértünk, vagy ha gyakoriak az állományban a légúti megbetegedések. A megnyitott felületeken ne feledkezzünk meg a rovarok és rágcsálók bejutása ellen védekezni!
Ha az állatok élettere túlságosan huzatos, szélfogó hálóval, nádszövettel stb. csökkenthetjük a légsebességet. E képről egyébként további fejlesztési ötletet is meríthetünk. Az emelt beton alap, a felszerelt ereszcsatorna megakadályozza, hogy a csapadékvíz az ól alá folyjon. A letett kerti járdalapok sárbehordás ellen védenek. A tűző nap elleni védekezésben nemcsak a háló, hanem az ól közelében növekvő bokor is segít. A rácsháló pedig megakadályozza, hogy ragadozók jussanak be a nyulakhoz.
Ez a hordozható, leszúrható szélfogó kerítés ugyan nem túl szép, de számos, legelőn született báránynak segített már átvészelni a zord, szeles időjárást. Szélfogó, vagy széltörő fal, sövény, vagy fasor telepítését mindenképpen fontoljuk meg, ha a legelőnk, vagy hátsó udvarunk némely napokon olyan, mint egy kísérleti szélcsatorna.
Nyirkos, párás élőhelyen állataink hamar megbetegednek. Ezen a képen párhuzamosan több megoldást is látunk arra, hogyan biztosíthatunk száraz pihenőhelyet állataink számára. Figyeljük meg a részleteket, talán lesz közöttük olyan, amit mi is megvalósíthatunk a közeljövőben: beázás elleni védelem; vízaláfolyás megakadályozása (emelt szint, ereszcsatorna); falak elázásának védelme (felületkezelés, túlnyúló tető); sárbehordás elleni védelem átmeneti felületet biztosító, burkolt előtérrel; szellőzési lehetőség.
Állataink pénzben kifejezhető gazdasági értéket képviselnek. Nyelvünkben a jószág szó vagyont is jelent. És akkor még nem beszéltünk arról a tárgyi vagyonról, mely állatainkat körülveszi. Évek, évtizedek munkája mehet tönkre gyakran órák alatt, ha gazdaságunk, mint anyagi befektetésünk biztonságáról nem gondoskodunk megfelelően. Törekedjünk a balesetek, a szökésből, lopásból, tűzesetből eredő károk megelőzésére, vagy azok csökkentésére. (Az idegen állatok okozta károk mérséklésével kapcsolatban lásd még a negyedik fejlesztési kategóriát.)
A kerítések fontos funkciót töltenek be az állattartásban. Ne takarózzunk azzal, hogy úgysem tetszik a mostani kerítés, majd kicseréljük az egészet, ha egyszer lesz rá pénzünk. A szükséges javításokat, karbantartási, ápolási munkákat időben végezzük el. Könnyebb és olcsóbb ma egy korhadó lécet kicserélni, mint holnap a felhasított oldalú malacot hajkurászni az autóúton, vagy a széttépett tyúkokat pótolni.
A kilincseket, zárakat, reteszeket, lakatokat tartsuk jó állapotban. Ezek az eszközök vagyonunk egyszerű, de nem nélkülözhető őrei. A lopás, dézsmálás sikere - akár ember, akár állat követi el -, mindig nagyban múlik azon, milyen gyorsan jut céljához a tettes. Ne könnyítsük meg a dolgát lógó, gyenge reteszekkel, ócska kallantyúkkal. Mindez a szökőművész állatokra is vonatkozik. Amennyiben biztosítást is szeretnénk kötni ingóságainkra, meg sem kerülhetjük a jó minőségű zárak felszerelését.
A szertehagyott, vagy eldőlő szerszámok súlyos sérüléseket okozhatnak embernek, állatnak egyaránt. Az eszközök rendezett, rendszerezett tárolása azonban nem csak a klasszikus "gereblyébe lépés" ellenszere. Egy jó eszköz nem két fillér, megérdemli, hogy védjük az időjárás viszontagságai ellen. A rendszerezett tárolás az eszközállomány áttekinthetőségében, leltárában és általános állapotának felmérésében is segít bennünket.
Az állattartásban használt eszközökön kórokozók telepedhetnek meg, ezért szükséges lehet egyes állatházaknak (pl. a karanténozott, vagy ispotályban lévő állatoknak) saját, megjelölt felszerelést biztosítanunk, hogy egy esetleges fertőzést ne terjesszünk el az állományban. Ugyanezen okból kifolyólag eszközöket lehetőleg ne adjunk és ne kérjünk kölcsön.
Csúszásmentes felületek kialakításával megelőzhetjük a lábsérüléseket. Nem kell feltétlenül a teljes istálló újraburkolására gondolnunk. Megcsúszás és ficam veszélye gyakran nem járás, állás közben lép fel, hanem abban a pillanatban, amikor az állat felkel a fekvőhelyéről. Ha a fekvőhely nem almozott, mindenképpen törekedjünk arra, hogy a padozat stabil lábtámaszt adjon. Csúszásveszélyes lehet továbbá az istállókapuk előtti, gyakran sárral borított terület, melyen - főleg reggeli kihajtáskor - az állatok nagyobb sebességgel haladnak át. Ezen a részen előtetőt és/vagy szilárd burkolatot is megfontolhatunk. A ferde járófelületeket is ellenőrizzük, kellően érdesek-e. Elég egy kis nedvesség és kész a lábtörés.
Számos baleset származik az állatok kellő körültekintés nélküli tereléséből, átcsoportosításából. A szökés megelőzésén túl teremtsünk mindig egyértelmű továbbhaladási lehetőséget az állatok számára és hajtáskor legyünk tekintettel a szűk keresztmetszetek átbocsátási képességére. Egy oldalra kitörő, vagy riadtan visszaforduló állat testtömegénél és lendületénél fogva akkor is képes súlyos sérüléseket okozni, ha nincs benne rosszindulat. A képen látható piros terelőlap ezt hivatott megakadályozni.
Ki gondolná, hogy ez a teleszkópos por- és pókhálótlanító a tűzvédelem egyik fontos eszköze? Állattartó gazdaságokban a kazaltüzek mellett gyakori veszélyforrás a világító- és fűtőtesteken, ventilátorokon, valamint az elektromos berendezéseken megülő, könnyen belobbanó pihe, szőr és terménypor, valamint a lángokat gyorsan szétterítő pókhálóköteg. Takarításkor felfelé is nézzünk!
"Van slag, majd eloltom!" - Az állattartó gazdaságokban keletkező tüzek jelentős részének egy elektromos eszköz a forrása, de belobbanó üzemanyagot sem érdemes vízzel locsolgatni. Nem úri huncutság tűzvédelmi berendezésekbe invesztálni, főleg, ha tűz esetén a saját házunk is veszélybe kerülhet.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, az állatok igénytelenek, nem zavarja őket a piszok, a sár. Lám a sertés is hogy belefekszik nyáron az ólban a saját vizeletébe! Ez a kiindulópont azonban alapjaiban téves, mi több, káros, egyben a leggyakoribb kifogást szolgáltatja a trehány gazdák számára. Állataink nem igénytelenek, a mozgáslehetőségeik azonban rendkívül korlátozottak. Egy vadon élő állat soha nem találkozik olyan koncentrációban kórokozókkal, féregpetékkel, rovarokkal, mint az a háziállat, amelyik egy jólvanazúgy ólban, egy hátsó udvaron, vagy egy túlhasznált legelőfolton éli le egész életét, miközben megosztja életterét lakótársaival és a korábban ott élt háziállatok gazdag "örökségével". A háztáji, kisüzemi tartás nagy ellentmondása az, hogy miközben a nagyüzemi, iparszerű állattartás ellenében próbál az állatok számára jobb életminőséget biztosítani, higiéniában gyakran messze elmarad az auditált telepi körülményektől. Ez azonban nem törvényszerű és mint sok minden más, ez is inkább múlik az állattartó hozzáállásán, mint az anyagi lehetőségein.
Nem csak esztétikai kérdés a falfelületek rendszeres karbantartása. Az átázás elleni falvédelem például statikai szempontból is alapvető fontosságú, megakadályozza továbbá a penész megtelepedését. Az állatok életterén osztozó kórokozók a függőleges felületeken is könnyen elszaporodnak, különösen, ha a falfelületeken szerves szennyezőanyag is található, melyet a mikroorganizmusok táptalajként hasznosíthatnak. Lábazati résznél törekedjünk vízálló, nem porózus, sima felületek kialakítására, ezzel nagyban megkönnyítjük a padozat vizes takarítását. A színek megválasztásakor vegyük fontolóra, milyen irányban szeretnénk módosítani belső terekben a megvilágítási viszonyokat, vagy külső falfelületeken a fény és hőelnyelést.
A járófelületek karbantartása megkönnyíti a padozat tisztítását, de a botlásveszélyt és a lábsérülések kockázatát is csökkenti. Ha nagy felújításra, burkolásra jelenleg nincs keret, a leginkább kritikus és balesetveszélyes pontokkal akkor is foglalkozzunk! Az itt-ott foltozott padló, a könnyen elsárosodó baromfiudvarba kitett néhány járdalap, tégla, vagy lépőkő nem szégyen, hanem a gazda törődésének, erőfeszítéseinek a jele.
A beépített berendezések fertőtlenítő nagytakarítása és karbantartása is időszerű lehet. Mikor vakartuk le utoljára a trágyát az ülőrudakról? Mióta csepeg az a csővezeték? Miért pereg a rozsda a szénatartótól? És mi ez a szag a fejőállásnál?
A gőztisztító, vagy a magasnyomású mosó évekig hűséges és hatékony segítőtársunk lehet a takarításban a gazdaság bármely pontján. Higiéniafejlesztés területén az egyik leghasznosabb beruházás háztáji szintjén is.
Élelmiszertermelő haszonállatok esetén kritikus fontosságú annak a területnek a tisztasága, ahol a termék "megjelenik". Tojótyúkok esetén fordítsunk nagy figyelmet a fészkek takaríthatóságára, tejelő állományoknál a fejőeszközök (és a tőgyek!) jelenlegi higiéniai szintjén próbáljunk fejleszteni. Számos beavatkozási, fejlesztési lehetőség van ezeken a területeken. Próbáljuk objektíven felmérni, hol tartunk és milyen továbblépési lehetőségeink vannak! Inspirálódjunk online gazdacsoportokban. Ne feledjük, a kis lépés is előrelépés, csak tegyük meg!
Mindenképpen üdvös, ha az állatok gondozásához külön lábbelit rendszeresítünk. A madárinfluenza vírusát akár a kertből bevihetjük, ha gyomlálás közben pl. galambürülékbe léptünk. Erdőjáró, vagy vadász bakancsunk az afrikai sertéspestis hordozójává válhat. Első ránézésre praktikusnak tűnhet, valójában viszont ésszerűtlen az a szokás, hogy lerongyolódott, félretaposott utcai cipőnket, vagy egyik családtagunk levedlett, nem is ránk való cipőjét nevezzük ki váltócipőnek a "szarba jó lesz ez is" felkiáltással. Állatgondozó cipőnk munka- és munkavédelmi eszköz, gyakran órákat töltünk benne odakinn az esős, szeles, fagyos időben. Közben lábunkra húzhatjuk az ólajtót, ráejthetjük a fánglit, megtaposhat egy patás láb és hát van, ami a sárnál is jobban csúszik... Tegyük hozzá, hogy az a lábbeli, ami csak körülményesen tisztítható, nem is lesz soha kitisztítva, sem fertőtlenítve. Tiszteljük meg magunkat és munkánkat azzal, hogy megfelelő lábbeliben dolgozunk. Egy-egy minőségi darab hosszú évekig kiszolgálhat bennünket. A képen csizmafertőtlenítő kád látható, nagyon praktikus, főleg, ha karanténban várakozó állatok is vannak jelenleg a gazdaságunkban. Tudtad? A fertőzések terjedésének kockázatát csökkentheted, ha először az egészséges állatokat látod el és csak utána mész a betegekhez.
Ha nagyobb beruházásra nincs is keret, azért a kisebb méretű felszerelések, kézi eszközök állapotát átvizsgálhatjuk. Tisztítsuk, fertőtlenítsük, olajozzuk, élezzük, javítsuk stb. amit lehet - amit nem, azzal pedig tovább ne szerencsétlenkedjünk (seprűcsonk, végigrepedt vödör, lyukas lábas, öregapám szakadt derékszíja) és legfőképpen ne halmozzunk fel szemetet, lomot a gazdaságban. Attól, hogy valami "van", még nem vagyon (próbáld csak eladni, megtudod), nem feltétlenül van haszna, értéke, ellenben figyelmünket, időnket, tárolóhelyeinket rabolja, éveken keresztül akadályozza az alapos takarítást, miközben rovaroknak és rágcsálóknak biztosít remek búvóhelyet.
Az élősködők, kártevők, ragadozók elleni védekezés higiéniai és kármegelőzési kérdés is, fejlesztési ötletekért ezért érdemes az említett másik két fejlesztési kategóriában is tallózgatni. Készítményekről ebben a fejezetben nem esik szó, mivel ötletadó képeinken keresztül elsősorban az élettér fejlesztésére, az állattartási körülmények javítására és a megelőzésben rejlő lehetőségekre fókuszálunk.
A lomtalanításra, valamint hosszabb távon tárolt tárgyaink átrakására és átválogatására, a teljes alapterület valódi nagytakarítására idén fordítsunk nagyobb figyelmet. Bolygatatlan tárgyaink számtalan rovarnak, rágcsálónak, kártevő puhatestűek nemzedékeinek adnak otthont, nem egyszer baleset- és tűzveszélyes környezetet teremtve. A lomok, maradékanyagok, kiselejtezett bútorok, törött játékok és a "valamire még jó lesz" felkiáltással rakosgatott tárgyaink értékes alap- és tárolóhelyeket foglalnak el. Hajlamosak vagyunk még külön költeni is arra, hogy lomjainknak tárolóhelye legyen. Az enyészet, a leromlás üzenetét, a hamvába holt nekibuzdulások, meghiúsult tervek, halogatások emlékét hordozó tárgyak észrevétlenül telepednek rá mindennapjainkra. Ha nem tudunk objektíven tekinteni a saját szemétdombunkra, üljünk fel egy vonatra. Félórás hazai hátsó kert nézegetés után gondolkodjunk el azon a vetemedő, korhadó, csigatelep farakáson, ami szerintünk "barkács faanyag", a széteső ládakupacokon, a régi kerítés maradványain, az esőverte fotelen, a rozsdás lakatgyűjteményen meg azon a pokrócon, amit kesztyűben is csak két ujjal fognánk meg.
A különféle falak, kerítések, melyek háziállataink szökését akadályozzák meg egyúttal a menekülés lehetőségétől is megfosztják őket. Ezért a mi feladatunk, hogy meggátoljuk a ragadozók bejutását az állatok életterébe. Hiba csupán arra összpontosítanunk a bennünket ért kár után, hogy hogyan "büntessük meg" az elkövetőt (patkányt, nyestet, kutyát). Egy-egy ilyen eset ugyanis figyelmeztetés, visszajelzés is számunkra, hogy az állatok védelme nem megfelelő. Sok esetben a ragadozó befogását mégsem követi a tartáshely korrekciója, a szükséges intézkedések meghozatala, azaz a felelősség felvállalása.
Betegségek kórokozóit terjesztik, sebeket fertőznek el, nyugtalanítják, bosszantják állatainkat - a legyeket, böglyöket, szúnyogokat senki sem látja szívesen a gazdaságában! Ne csak öntözzük, porozzuk, szurkáljuk állatainkat külső élősködők elleni szerekkel, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb vérszívó jusson a közelükbe. Szüntessük meg például a szúnyogkeltető tocsogókat, ügyeljünk a legyeket vonzó szerves hulladékok tárolására, javítsuk meg a szúnyoghálókat stb.
Minden háziállatnak megvan a saját stratégiája arra, hogy az élősködők ellen védekezzen. Ismerjük meg ezeket szakkönyvek segítségével és támogassuk az állatokat természetes védekezési módszereik gyakorlásában. Ha szükséges, biztosítsunk gyógyszeres támogatást.
A belső élősködők elleni védekezés alapja az állatok rendelkezésre álló alapterület (kifutó, legelő) használatának megfelelő menedzsmentje. A képen rotációs legeltetést lehetővé tevő kerítéshálózat látható. Állatfajtól és tartásmódtól függően gondolkodjunk el rajta, miként csökkenthetnénk a parazitanyomást az állatok életterében.
Jelentős kitettség, nagyobb üzemméret, vagy erős fertőzöttség esetén hiábavalóan ne szórjuk a pénzt elégtelen hatékonyságú módszerekre. Vegyünk igénybe professzionális segítséget. Egy szakember rávilágíthat védekezésünk gyenge pontjaira is.
Ha ápoltunk már sérült vagy beteg állatokat, vagy veszítettünk el állatot a felkészületlenségünk miatt, akkor alighanem magunk is tudjuk, hogy milyen fejlesztési feladataink vannak ezen a területen. Ha a képek áttekintése után eszünkbe ötlenek az idekapcsolódó, vagy elmaradt tennivalók, ne felejtsük azokat írásban is rögzíteni. A hiányosságok pótlását pedig mielőbb kezdjük is el!
Jól megválasztott gyógynövényekkel támogathatjuk állataink gyógyulását, az étvágytalan állatok takarmányát pedig vonzóbbá tehetjük házi herbakertünk növényeivel. Átgondolt telepítéssel kertünk éke lehet ez a terület. Amennyiben a hely engedi, ültessünk eltérő hónapban virágzó növényfajtákat a beporzó rovarok számára. Akár kertünkből, akár a legelőről gyűjtjük be végül a gyógynövényeket, tervezzük el előre, hol és miként fogjuk azokat szárítani, majd tárolni.
A beteg, sérült állatok elkülönítésével megelőzhetjük az esetleges fertőzés szétterjedését, a legyengült egyedek bántalmazását, könnyebben ellenőrizhetjük a beteg víz- és takarmányfelvételét és többi állat zavarása nélkül, egyszerűbben végezhetjük el a szükséges kezeléseket. Ne feledjük, hogy háziállataink többsége társas fajba tartozik. Tegyük lehetővé, hogy az elkülönített állat láthassa, hallhassa fajtársait. A teljes izolációból származó stressz jelentősen rontja például a beteg tevefélék állapotát.
Elkülönítésre az újonnan vásárolt állatok esetében is teremtsünk lehetőséget. Betegségek behurcolásától védhetjük meg ily módon a már meglévő állományt. A karantén az új egyedek számára időt hagy a szállítási stressz kiheverésére, a változások feldolgozására (új hely, új emberek, új napirend, új takarmány), mielőtt társas interakcióba lépnének a gazdaság többi állatával. A karantén ezen kívül segít egyes állatszavatossági kérdéseket is tisztázni az adásvételt követően.
A betegápolás, gyógykezelés csak akkor hatékony, ha van mivel segíteni az állaton (állategészségügyi felszerelés, gyógyhatású készítmények) és ha tudjuk, hogyan segíthetünk. Üzemmérettől függetlenül szerezzünk be releváns szakkönyveket és forgassuk gyakran azokat. Elavult, rég túlhaladott ismereteket taglaló irodalmat ne halmozzunk fel. Nem minden érték, ami régi. Legtöbbször csak lom. Ugyanez vonatkozik a felgyűlt folyóiratokra is. TIPP: Régi újságjainkat lapozgatva a gazdaságunkban felhasználható tudást, ismereteket közlő cikkeket vágjuk ki, tegyük el, az újság többi részét pedig dobjuk ki. Meg fogunk döbbenni, mennyire nincs, vagy soha nem is volt hasznunkra az évek óta tornyokban porosodó "szakmai anyag".
Állategészségügyi és állati elsősegély felszerelésünket tartsuk nagy becsben. Könnyen tisztítható, időjárási szélsőségektől óvott és lehetőleg zárható helyen tároljuk kincseinket. Időnként leltározzunk, ami fogyóban van, pótoljuk. Számos készítmény, vagy eszköz csak több napos átfutással, vagy szállítási idővel érhető el az állatpatikákban.
Ha gyakran előfordul, hogy párhuzamosan több, eltérő igényű állatot kezelünk, dajkálunk, diétáztatunk, gondoljuk át, hogyan tehetnénk meg ezt hatékonyabban. Ha szükséges, szerezzünk be több edényt és ne feledkezzünk meg az állatok és a nekik szánt készítmények egyértelmű összerendeléséről, jelöléséről. A "baloldalon a második lesz Bodzáé" nem azonosítási stratégia, hanem feleslegesen vállalt kockázat.
Az ápolási, gyógykezelési tevékenységek az állat számára félelmetesek lehetnek, kényelmetlenséggel, nem egyszer fájdalommal járnak. A kezelt állatok megfelelő rögzítése elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük az állat váratlan mozdulataiból, esetleges kitöréséből eredő sérüléseket. A hatékomy és biztonságos rögzítési módszereket állattartóként mindenképpen el kell sajátítanunk, az ehhez szükséges eszközöket és berendezéseket pedig kifogástalan állapotban kell tartanunk. A foszló kötelektől, lötyögő kikötőkarikáktól, csálé kapcsoktól, elrozsdásodott karabinerektől szabaduljunk meg. Ezen a területen a jólvanazúgy könnyen egy ember életébe kerülhet.
Az idei gazdaságfejlesztés részét képezheti a beteg, sérült állatok mozgatását, vagy szállítását segítő eszközök, illetve egyéb gyógyászati segédeszközök beszerzése, vagy karbantartása (nyúl-, vagy baromfihordozó láda, hordponyva, platós kiskocsi, nagyobb szállítójármű). A képen kérődzők és tevefélék gyógykezelését segítő függőágy látható. Ezeknél az állatoknál a tartós fekvés a lábizmok, az ízületek és az emésztőrendszer működése szempontjából is hamar veszélyessé válhat.
Nehéz egy állaton segíteni, ha az sem látjuk jól, mi történt vele. Egy fejlámpa, vagy egy hordozható és letámasztható kézilámpa a gazdaság más területein is hasznunkra válhat. A hordozható lámpák működőképességét időnként ellenőrizzük! Horrorfilmekben is a legrosszabbkor merül le az elem.
Az élőlények környezetének azon változatosságát, amelyet egy vadon élő állat megtapasztal, maradéktalanul nem tudjuk pótolni egy fix alapterületen. Tegyünk mégis erőfeszítéseket annak érdekében, hogy állataink a táplálkozáson, pihenésen és a társas interakciókon túl is elfoglaltságot találjanak maguknak. Legfontosabb ezek közül az egyes fajokra jellemző, ösztönös viselkedésformák gyakorlásának biztosítása. Ide tartozik tyúkoknál a kapirgálási lehetőség, mely láb alatt laza, tehát kaparható réteget igényel, sertés esetében a túrható, orral bontható anyagok biztosítása. A környezetük iránt érdeklődő, tevékeny, magukat lefoglaló állatok között ritkábban fordulnak elő mentális- és viselkedésproblémák, az állatok kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak. (Ha az általunk gondozott állományban gyakoriak a kóros viselkedésformák, beleértve az agressziót, mindenképp fordítsunk nagyobb figyelmet erre a fejlesztési területre.) Az állatjólléti fejlesztés nem modern kori hóbort. Sok esetben csak azt adja vissza az állatnak, amit az állattartási módszerek változása elvett az idők során. Gondoljunk csak az eredetileg legeltetett sertésekre. A jó közérzetű állomány egyébként jól is termel, betegségekre kevésbé hajlamos, ez számszerűsítve is a gazda saját érdekeit szolgálja.
Ha az élettér alapterülete nem növelhető, bővítsd felfelé! Az élettér függőleges tagolása "lazítja" az egyedsűrűséget. Ez a mászóka nem csak a testedzésben segít, hanem remek kilátás is nyílik róla a környező területekre. Az állatok így nem a kifutó kerítésének lábazatát és egymást nézik egész nap, tekintetük több, távolabbi eseményt is befogadhat, amit aztán értékelhetnek, kitárgyalhatnak egymás között. A kilátási, őrködési lehetőség az állatok biztonságérzetét is javítja. Ha mozgatható elemeket is használsz (bálakocka, hordó), időnként át is rendezheted a kifutót. Ne törődj a méltatlankodókkal!
A mászókákat búvóhelyekkel is kombinálhatjuk. Eső után a ferde, vizes fafelületek csúszóssá válhatnak, gondoljunk erre, amikor játszóteret barkácsolunk. A megreccsent, korhadt léceket pedig sürgősen cseréljük ki, nehogy baleset legyen a játékból.
A mozgó-elmozduló berendezési tárgyak fejlesztik az állatok helyzetérzékelését és mozgáskoordinációját. A képen egy tyúkhinta látható, de hasonló célt szolgálnak a libikókák, a ringó pallók, trambulinok, vagy földre tett imbolygó strandpárnák is.
Az állatjátékok lényege a manipulálhatóságuk, azaz hogy az állatnak lehetőséget adnak arra, hogy hatással legyen a környezetére, megváltoztathasson benne dolgokat. A játékok ezen kívül segíthetnek a feszültség, szorongás oldásában is. Játék lehet egy dobálható vödör, vagy zörgő flakon, egy hurcibálható gumicsirke, vagy akár egy széttúrható levélkupac is. Az a környezet, amelyben az állat semmiféle változást nem tud elérni, különösen frusztrálóvá válhat az exploratív fajok (pl. sertés), vagy a kíváncsi, felfedező típusú személyiségjegyekkel megáldott állatok számára. Az állatok is hajlamosak elunni játékaikat ezért időnként váltsunk más típusú érdekességre. Például a labda helyett adjunk egy pokrócot, vagy "felejtsünk" a kifutóban egy köteg gallyat.
A Tudjukmelyik cég motoros vakargatója egy igazi álom, de azért az nem igaz, hogy semmit nem tehetünk ez ügyben, ha laposabb a pénztárcánk.
Ki ez a szépség?
A csemegéket is tálalhatjuk úgy, hogy megszerzésükhöz kitartásra és némi leleményre legyen szükség. A természetben sincs terülj, terülj asztalkám! A madzagokkal, zsinegekkel mindenesetre vigyázzunk, nehogy az állat azokat is letépje és megegye.
- literes mérőkancsó
- pótcumik
- festékeket ell.
- karám kapu festés
- ecetfa nő a falnál! SÜRGŐS
- fedeles doboz vödör
- csatorna tartó lóg
- talicskára fogantyú
- kerti csap tömítése
- csapra Y-csatl. +1 locsolótömlő
- tyúknak kavics
- tyúkmászóka+porfürdő: hokedli felfordítva?
Ha szívesen beszélgetnél valamelyik témáról, képről, vagy kérdések merülnek fel benned egyes képaláírásokkal kapcsolatban, kommentelhetsz a cikk Facebook posztja alatt, vagy üzenetet is küldhetsz az oldalunknak. Örömmel fogadunk fotókat is egy-egy sikerrel megvalósított kis lépésről. Elsősorban a tudatosság, az attitűd, a fejlesztési, előrelépési szándék teszi értékessé ezeket fejlesztéseket, nem pedig a beruházás költsége. Munkádhoz kitartást, gazdaságodnak sok sikert, állataidnak pedig jó egészséget kívánunk!
További írásaink Egészségmegőrzés témában
CIKK Kakasudvar - őrültség vagy lehetőség?
CIKK Kecske akták atkák
CIKK 4 hely, ahonnan ne gyűjts zöldet az állataidnak
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - II. rész
CIKK Alpakák féreghajtása
CIKK Gyakorold velünk a macskák fájdalomjeleinek felismerését!
CIKK Jólvanazúgy! Vagy mégsem?
CIKK Vízmérgezés (hipotonicitás) kecskéknél
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Díszmadarak, baromfi
CIKK Ellenjavallt nyugtatószerek tűzijáték idejére
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Nyúlfélék, rágcsálók
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - I. rész
FACEBOOK POSZT Pardon, aludnunk azért szabad?
FACEBOOK POSZT Megérkezett az új, kombinált nyúlvakcina
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Macskák
CIKK Jó szándék, rossz gyógyszer - Bevezetés
FACEBOOK VIDEÓ Köhögő kutyák
CIKK Alpakák zsírmáj betegsége
CIKK Cukorbetegek-e az alpakák?
FACEBOOK POSZT Nagytestű kutyák ivartalanítása: javasolt kivárni az 1 éves kort
FACEBOOK VIDEÓ Vérvétel - alpaka, láma
CIKK Kiskérődzők vemhességi toxémiája
CIKK Beszéljünk róla. Tejelő kecskék féreghajtása.
CIKK Tojótyúkok engedélyezett antibiotikumai
CIKK Az ionofor mérgezés megelőzése
CIKK Kamu a bajuszkímélő etetőtál
FACEBOOK POSZT Új felfedezés - Hepadnavírus házimacskákban
CIKK A tyúkok fontosabb bakteriális eredetű megbetegedései - Nagy Tyúkpara Határozó II. rész
FACEBOOK VIDEÓ Ellési hipokalcémia
CIKK A tyúkok légúti betegségei - Nagy Tyúkpara Határozó I. rész
CIKK Bevezetés - Nagy Tyúkpara Határozó
CIKK És most beszéljünk az ülőrúdról
FACEBOOK VIDEÓ Az összecserélt bolhairtó
CIKK Kerti patika tyúkoknak, avagy a csirkert
CIKK Vasegészség
CIKK Tyúkok a zimankóban
CIKK 10 tipp gazdiknak a hőguta megelőzésére és a kánikula hatásainak enyhítésére
CIKK Figyelmeztető jelek, hogy a kutyádnak szívproblémája lehet