4 hely, ahonnan ne gyűjts zöldet az állataidnak

Szerző: Debra 24 | Dátum: 2021. április 2. 11:48

1. Kiugróan magas nitrogéntartalmú talajon növekedő növények

Miért veszélyesek?

A feleslegben lévő nitrogént a növények nitrát formájában tárolják el. Az elfogyasztott növényi részekből származó nitrátot a vörösvértestekkel rendelkező állatfajok szervezete egy bizonyos mennyiségig tolerálja, ezt jelzik például emberek esetében az élelmiszerként fogyasztott növényekre vonatkozó, különböző nitrát határértékek. Ha a szervezetbe túl sok nitrát kerül valamilyen okból, az viszont komoly problémákat okozhat. A nitrát a szervezetben nitritté alakul, ez utóbbi vegyület viszont kölcsönhatásba lép a vörösvértestekkel és ellehetetleníti az általuk szállított oxigén leadását. A szervezet sejtjei így oxigénhiányossá válnak, az állat pedig hiába kapkodja a levegőt, nem segít, mert a probléma a vérében van (methemoglobinémia, kék kór, kék halál, kék bébi szindróma).

Milyen területek jelenthetnek veszélyt?

Leginkább a nemrégiben trágyázott, vagy gyakran túltrágyázott helyek, a természetes trágyázóhelyek, a trágyatárolók és felszámolt trágyatárolók környéke.

Hogyan kerülhetjük el ezeket a helyeket?

Legtöbbször pusztán szag és látvány alapján ez igen egyszerű.

Idegen szántóföldről ne gyűjtsünk be semmit. Egyrészt nem tudhatjuk, a termesztett növények és velük együtt a sorok között növekedő egyéb növények (gyomok) milyen kezelést kaptak. Másrészt pedig minden szántóföld magánterület.

Nitrátfeldúsulás szempontjából nincs jelentősége, hogy a műtrágya, a természetes állati trágya, vagy növényi komposzt mennyisége túl sok az adott területen. Magyarul a „bio” növény is okozhat problémákat, ha a növénytermesztőnek halvány fogalma sincs a megengedhető talajterhelésről.

Gyanakodjunk, ha a környezetétől elütően túlburjánzó növénytömeget látunk valahol. A természetes trágyázóhelyeket jellemzően nem a fűfélék uralják, hanem olyan, magasabbra növő, lágyszárú kétszikűek, mint például a csalánfélék, a terebélyes laboda, a kicsiny gombvirág vagy a fehér libatop. Félreértés ne essék, a felsorolt növényfajok nem mérgezőek az állatok számára. Azonban ha egy helyen tömegesen nőnek, tartsuk szem előtt, hogy nitráttartalmuk magas lehet. Ha ez a hely ráadásul félárnyékos, mindeközben pedig a környezeti hőmérséklet és a páratartalom magas, akkor innen rágcsálóknak, nyúlféléknek, kismalacoknak kis mennyiségű zöldet se gyűjtsünk.

A közvetlen napfény elősegíti, hogy a növények növekedésük során felhasználják az eltárolt nitrátot, így végül kisebb mennyiség kerül át a növényt elfogyasztó élőlények szervezetébe. Rágcsálóknak, nyúlféléknek ezért csemegeként se vegyünk üvegházi zöldséget, gyümölcsöt, bármilyen csábító is például az a decemberi madársaláta. Maradjunk a szabadföldi, szezonális növényeknél. Ugyanez vonatkozik egyébként a babáknak készített bébiételekre, pürékre is.

Egyszerű nitráttesztet láthatunk ebben a videóban. A második növényminta veszélyesen magas nitráttartalmát lilás elszíneződéssel jelzi a tesztcsík.

2. Forgalmas autóutat szegélyező növénysávok

Bármennyire is kényelmes félreállni az autóval és gyorsan megtömni a csomagtartót a harsogó zölddel, ne tegyük. Egyrészt balesetveszélyes. Másrészt több kárt csinálunk, mint hasznot, ha az utakat szegélyező, védősávként, azaz szűrőként használt, erősen szennyezett növényeket etetjük meg az állatainkkal. Tévedés ne essék, nem a sár a probléma ezekkel a növényekkel.

Unsplash

3. Járványos megbetegedéssel érintett területek

Legyen annyi eszünk, hogy ha egy területen például sorra pusztulnak el afrikai sertéspestisben a vaddisznók, akkor az általuk felkeresett helyekről ne gyűjtsünk zöldet sem az ólban röfögő süldők, sem a család kedvenc törpemalaca számára. Eleve, ha sertéseket tartunk, ne mászkáljunk vaddisznójárta, fertőzött területeken. Ruhánkon, cipőnkön is hazavihetjük a vírust.

Chip Durpo

4. Kutyákkal gyakran felkeresett helyek

Bizonyos féregfajok teljes fejlődési ciklusuk során több, különböző fajba tartozó gazdatestet is felkeresnek. A petéket felvevő köztigazda - melynek testében megindul a féreglárvák fejlődése - általában zsákmányállata a végleges gazdatestnek. A végleges gazdatest tehát gyakran egy ragadozó állat. A ragadozó a köztigazda elfogyasztásával felveszi a féreglárvákat is és azok az ő szervezetében fejlődnek ivaréretté. A ragadozó ezután petéket ürít és útjára indítja a férgek új generációját.

A kutyák, mint ragadozók potenciális féregpete ürítése miatt a kutyákkal gyakran felkeresett helyekről ne gyűjtsünk zöldet olyan állatok számára, melyek a kutyákban élősködő férgek köztigazdái lehetnek, tehát amely állatok testében a peték fejlődésnek indulhatnak.

Két kerülendő szituációt említünk ezzel kapcsolatban:

Nyulak számára tépett fű kutyás sétaútvonalakról – ilyenkor saját állatunkat fertőzhetjük meg. (Inkább nem rakunk ide fotót hasüregi nyúlborsókáról.)
Más legelőjén potyogtató, kiránduló kutyák, vadászebek – ilyenkor más állatait (pl. juhait) fertőzhetjük meg.