Beszéljünk róla. Tejelő kecskék féreghajtása.

Hazánkban egy tejelő kecske eutanáziájára jelenleg több készítmény van engedélyezve, mint ugyanezen állat féreghajtására, így a megfelelő anthelmintikum kiválasztása még akkor sem egyszerű feladat, ha pl. egy bélsárvizsgálat nyomán pontosan tudjuk, mivel állunk szemben. Cikkünkben kifejezetten a féreghajtó szerek hazai választékára fókuszálunk és igyekszünk összefoglalni azokat az alapelveket, amelyek segítségével könnyebben eligazodunk majd a termékkínálatban.

A kecskékben élősködő fontosabb féregfajokat külön nem tárgyaljuk, mert ezekről kell legyen némi fogalma (és szakkönyve) annak, akinek a cikk címe felkeltette az érdeklődését. Ugyanígy a féreghajtó szerekkel szemben kialakuló rezisztenciát, mint már ismert fogalmat fogjuk kezelni. Feltételezzük az Olvasóról, hogy tisztában van azzal, hogy többféle készítmény is forgalomban lehet ugyanazzal a hatóanyaggal, ezért következetesen hatóanyag-, nem pedig terméknevekről fogunk beszélni.

A féreghajtók a kecske szervezete számára idegen anyagok, ún. xenobiotikumok. Ezért amint valamilyen módon beadtuk a féreghajtó szert, a kecske szervezete igyekszik azt ártalmatlanítani és eltávolítani – nagyon helyesen. Egyébként nekünk sem célunk, hogy közvetlenül a kecskére hassunk, hiszen nem vele van dolgunk. A benne élősködő férgekhez szeretnénk eljuttatni a megfelelő féregmérget, hogy valamilyen módon kárt tegyünk bennük - mielőtt e férgek tesznek kárt az állatban. Mindeközben a következő 7 dologra kell figyelnünk.

  1. Mi ellen kezelünk egyáltalán?

A féreghajtók meghatározott féreg törzsek (fonálférgek, laposférgek), ezeken belül konkrét fajok és azok konkrét fejlődési alakjai ellen hatásosak. Gazdaságtalan, a kecske szervezete számára pedig kimerítő, ha találomra mindenféle szerrel itatjuk, oltjuk, locsoljuk az állatot. Főleg, ha nem is férgek okozzák a problémát. Egyik féreghajtó sem hatásos pl. a kokcidiózis ellen, melyért ici-pici egysejtű paraziták (tehát nem férgek) a felelősek. Végeztessünk előzetes bélsárvizsgálatot, váratlan elhullás esetén boncoltassunk, legyünk képben az állományunkkal, igenis megtérül.
Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy féreghajtó szerekbe (se termékekbe, se hatóanyagokba) ne legyünk szerelmesek. Csak azért ne ragaszkodjunk hozzájuk, mert egyszer mellettük döntöttünk, egyszer valamikor (15 éve), valamire jók voltak, vagy mert mást nem ismerünk. Próbáljunk mindig objektíven hozzáállni az aktuális parazitás fertőzéshez. Sokat elárul, ezáltal sokat is segít a féreghajtó kezelést követő, eredményfelmérő bélsárvizsgálat.

  1. Ne tegyünk kárt a kecske szervezetében.

A kecske szervezetének károsítása már kis mennyiségű féreghajtónál is bekövetkezhet. Ezért nem öntünk manapság petróleumot, fenolt a kecskébe. A modern féreghajtók előnye éppen az, hogy elsősorban az élősködő férgekre hatnak, a kecske sejtjeire nem - vagy legalábbis kevésbé. A kecske féreghajtókkal szembeni tűrőképessége, toleranciája dózisfüggő. Különösen a szűk terápiás sávval rendelkező hatóanyagok esetében (tehát amikor közel esik egymáshoz a férgekre hatásos és a kecskére toxikus dózis) járjunk el fokozott óvatossággal (pl. levamizol). Mérjük meg az állatok testtömegét és pontosan számoljuk ki a szer adagját. Legyengült, idős, csökkent májműködésű, vagy extrém terhelésnek, stressznek kitett állatok kezelésére lehetőleg ne használjunk szűk terápiás sávval rendelkező szereket, mert esetükben már a normál dózis is problémákat okozhat. Kevés szó esik továbbá arról, hogy egyes féreghajtók anémiás, hipoproteinémiás kecskékre toxikusak lehetnek (pl. oxiklozanid) (1.).

  1. Vemhes kecske magzatában se tegyünk kárt.

Kerüljük az ún. teratogén hatóanyagokat. Egyes féreghajtók alkalmazása ellenjavallt az első trimeszterben (pl. albendazol), mégpedig már a megtermékenyített petesejt első osztódásaitól kezdve, ezért - a gyakorlatra lefordítva – ilyen szerekkel még a fedeztetés előtt féreghajtsunk. Hiába ugrál szerencsétlen bak, ha pár nap múlva a férgekkel együtt az embriót is elhajtjuk az anyából. A vemhesség utolsó két hetében pedig már tessék békén hagyni az anyákat!



Mit akarsz? Hagyjál. | Fotó: Olive Egg Farm

  1. Válasszunk a célnak megfelelő alkalmazási módot.

Mit jelent ez? Alkalmazási mód alatt értendő, hogy milyen úton-módon juttatjuk be a hatóanyagot a kecske szervezetébe. Praktikusan olyan alkalmazási módot válasszunk, amely - miközben a kecske szervezete konok módon próbál megszabadulni az idegen anyagtól – biztosítja, hogy a megfelelő mennyiségű hatóanyag végül eljut a megfelelő szervhez és az ott élősködő férgekhez.
Láthatatlan módon vezet a féreghajtás sikertelenségéhez, rossz hatékonyságához, majd hosszabb távon hatóanyag rezisztenciához az, hogy a helytelen alkalmazási mód miatt a férgek (rendszeresen) a hatóanyag töredék mennyiségével találkoznak! Kecskék féreghajtásakor az általános szakmai ajánlás a szájon át (per os) történő alkalmazás (2.)(3.). (Ami nem azt jelenti, hogy innestől kezdve az injekciós készítményeket és a ráöntő szereket is meg kellene itatni a kecskével, nem, az ég szerelmére, ne tegyünk ilyet!! Egy ráöntő és egy orális készítmény hatóanyag koncentrációja között jelentős lehet az eltérés. Azonban még ha jól is megy az átszámítás, tudnunk kell, hogy a féreghajtó készítmények nem csak a hatóanyagból állnak. Sok esetben a hatóanyag a készítmény össztömegének csak kis hányadát adja. A nem szájon át alkalmazandó készítményekben a hatóanyagot kísérő, vagy hordozó egyéb anyagok károsíthatják a bendőflórát.

  1. Kecskére megfelelő dózist alkalmazzunk.

Olyan dózist kell alkalmaznunk, ami figyelembe veszi azt, hogy más kérődzőkhöz viszonyítva az idegen és potenciálisan veszélyes anyagok ártalmatlanítása és eltávolítása jellemzően gyorsabban zajlik le egy kecske szervezetében. Kecskék esetében a szarvasmarhára vagy juhra mg/ttkg-ban megadott dózis használatából eredő aluldozírozás az egyik leggyakoribb féreghajtási hiba. Pénzkidobás, felesleges stresszhelyzet az állatnak, az állapotán sem javítunk különösebben és még a féregrezisztencia kialakulását is elősegíthetjük vele.
A féreghajtók többségénél másfél-kétszeres szarvasmarha/juh dózis a szakirodalmi és tapasztalati ajánlás (2.)(3.), ez azonban maga után vonja azt is, hogy a szarvasmarhára, vagy juhra megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő meghosszabbodhat!

  1. Ne veszélyeztessük a kecske tejét fogyasztó emberek egészségét.

Mint már fentebb szó esett róla, a féreghajtó szerek hatóanyagai a kecske szervezete számára idegen anyagok, melyektől a kecske igyekszik megszabadulni (mi pedig reméljük, hogy mialatt ez lezajlik, a megcélzott férgekre azért sikerül megsemmisítő csapást mérnünk). A hatóanyag maradékainak, vagy kémiailag átalakult származékainak a kecske szervezetéből történő eltávolítása, eliminálása párhuzamosan több úton zajlik (pl. vizelet, bélsár, bőrfelszín, nyál, kilélegzett levegő párája), ezek között kiemelt jelentőségű a kecske tőgyén át vezető útvonal, mely mentén a kecske és a parazita férgek mellett egy harmadik szereplő is a féreghajtás érintettjévé válik, mégpedig a kecske tejét, vagy az abból készült tejterméket fogyasztó ember. Ez tehát az a pont, amelytől kezdve az eredetileg állategészségügyi probléma élelmiszerlánc biztonsági és etikai kérdéssé is válik.
Megengedhetetlen, hogy akár tudatlanságból, akár anyagiasságból eredően, féreghajtás okán bárki, tehát a gazda, valamely családtagja, vevői olyan tejet, vagy tejterméket fogyasszanak, amelyben az emberi egészséget veszélyeztető mennyiségben van jelen féreghajtó hatóanyag, vagy annak származéka. (Kérjük, hogy aki ezzel az állítással nem ért egyet, ne is olvasson tovább.)

76. § (2) Amennyiben az állatgyógyászati készítményt az állat tartója alkalmazza, az elrendelő állatorvos köteles őt írásban tájékoztatni a használat módjáról, valamint az élelmezés-egészségügyi várakozási időről. A tájékoztatás szakszerűségéért az állatorvos, az előírásszerű alkalmazásért és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásáért az állat tartója a felelős. (128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről)

  1. Ne okozzunk anyagi kárt, veszteséget.

A felesleges és a sikertelen féreghajtás is anyagi veszteséget jelent, mint ahogy sok esetben a féreghajtás hiánya is, még ha utóbbi nem is szembetűnő (pl. mert nincs mihez hasonlítani a gazdaságon belül a növendékek lassabb testtömeg-gyarapodását, vagy a kisebb tejhozamot). Az élelmezésügyi várakozási idő betartásából eredő veszteségeket is érthető módon szeretnénk elkerülni. Utóbbira nem a várakozási idő önkényes megrövidítése a megoldás (lásd a 6. pontot), hanem olyan féreghajtók használata, melyek tejre eleve rövid várakozási idejűek. Hamarosan megmutatjuk ezeket, előbb azonban egy nagyon fontos és megkerülhetetlen fogalomról lesz szó.



Féreghajtás után a fejt tejben gyógyszermaradványok lehetnek. | Fotó: Wayward Spark

Tudnivalók az off-label alkalmazásról

Tejelő kecskékre bevizsgált és engedélyezett állatgyógyászati készítmények hiányában hazánkban (is) elterjedt szokás a tejelő kecskékre olyan féreghajtó szereket használni, melyeket szarvasmarhára és/vagy juhra, mint célállatfajra törzskönyveztek. E készítmények felhasználóinak sajnos csak a töredéke van tisztában azzal, milyen kockázatoknak teszi ki ily módon a kezelt kecskét, annak utódját, továbbá az állat tejének, húsának fogyasztóit. A kecske ugyanis nem minimarha, sem szőrös juh. Az egyes gyógyszerhatóanyagok felszívódását, eloszlását, lebontását és kiürülését illetően jelentős különbségek lehetnek az egyes kérődző fajok között.

Ha bármilyen állatgyógyászati készítményt a használati utasításától eltérő módon használunk fel (beleértve a más állatfajon történő alkalmazást, az eltérő dózist, az eltérő alkalmazási módot stb.), akkor ún. indikáción túli, idegen szóval off-label, vagy extralabel (címkétől eltérő) gyógyszeralkalmazásról beszélünk. Az off-label alkalmazást az állati termékeket fogyasztó emberek, valamint a kezelt állatok egészségének védelme érdekében szigorúan szabályozza az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet. Élelmiszertermelő állatokra, közöttük a tejelő kecskékre a 11. § előírásai vonatkoznak, kérjük a kedves Olvasót, ha eddig nem találkozott az említett rendelettel, figyelmesen tanulmányozza az alábbi sorokat.

11. §

(1) Amennyiben [...] az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos - személyes felelősségi körében - az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat:

a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt […]

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés minden esetben az állatorvos felelősségére történhet, függetlenül attól, hogy saját maga vagy hozzájárulásával egy másik személy adja be a készítményt.

(3) Az (1) bekezdés csak azzal a feltétellel alkalmazható, ha […] az állatorvos előírja a megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A megállapított várakozási időt a vényen, a megrendelőn, illetve a kezelési naplóban fel kell tüntetni.

(5) Amennyiben a felhasznált gyógyszeren nincs feltüntetve a kezelendő állatfajra vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási idő, az állatorvos által előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem lehet kevesebb, mint […] tej esetében 7 nap, […] emlős állatok ehető szövetei esetében 28 nap […].

(6) * Ha az állatorvos e § előírásait alkalmazza, köteles nyilvántartást vezetni az állatok vizsgálatának időpontjáról, a tulajdonos nevéről, a kezelt állatok tartási helyéről és számáról, a diagnózisról, az alkalmazott készítményekről és adagolásukról, a kezelés időtartamáról és az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időről. A nyilvántartást az állatorvosnak 5 évig meg kell őriznie, és azt a járási hivatal által végzett ellenőrzésnél a hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

Hogyan járunk el tehát szakszerűen, ha tejelő kecskéinknek féreghajtó szerre van szüksége? Az alábbi, szerválasztási sorrendet kell követnünk!

  1. Amennyiben az adott bántalomra forgalomban van tejelő kecskékre engedélyezett szer, azt kell használni. PONT. Ha nem ilyen szert használunk, akkor automatikusan életbe lép a 11. §. az off-label alkalmazás minden következményével együtt.

Tejelő kecskékre engedélyezett szer jelenleg: eprinomektin (pour on).
A nulla napos várakozási idő a ráöntő formára vonatkozik (abból is konkrétan 1 termékre). A szubkután beadott eprinomektint – mivel az kecskére nincs törzskönyvezve - a vonatkozó rendelet értelmében kecsketejre min. 7 napos várakozási idővel kénytelen írásba adni az off-label felelősségét vállaló állatorvos, annak ellenére, hogy az eprinomektin és bomlástermékei az alkalmazási módtól függetlenül a tejjel csak csekély mértékben (messze az előírt 20 μg/kg határérték alatt) választódnak ki (7.).

  1. Ha nincs az adott bántalomra tejelő kecskékre engedélyezett szer - vagy létezik ugyan, de ellene rezisztencia lépett fel (nem bemondásra, meg a másik gazdánál, hanem a saját állományban bizonyíthatóan) -, akkor elsődlegesen valamely más tejtermelő kérődzőre (pl. tejelő szarvasmarhára) már engedélyezett szert kell választani. Miért? Mert ebben az esetben az adott hatóanyagból származó, tejben kimutatható maradványanyagokra létezik előírt határérték (azaz a hatóanyagnak és bomlástermékeinek a fogyasztók egészségére gyakorolt hatásáról már van némi előzetes fogalmunk), továbbá legalább egy kérődző tejére már meghatározták vizsgálatokkal az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

Példák: moxidektin, albendazol, fenbendazol, oxiklozanid.

  1. Ha sem tejelő kecskére, sem más, tejelő kérődzőre nem törzskönyveztek készítményt az adott bántalomra (vagy az nem hatásos), de nem tejelő kérődzőkre (pl. húshasznú kecske, húsmarha) létezik engedélyes termék, akkor az következik a sorban, de vigyázat, ezen hatóanyagok némelyike (a lassú kiürülés és az akár 1 évet elérő várakozási idő miatt) off-label keretében SEM használható.

Megfontolható: monepantel, ivermektin.
Szárazonállás ideje alatt SEM használható: klozantel, triklabendazol, doramektin.

  1. Indokolt esetben az együregű gyomrú állatokra engedélyezett féreghajtók közül is választhatunk, ha a hatóanyagnak bizonyítható hatása van a kecske valamely endoparazitájára. (Más tagállamban engedélyes, más országban használatban van, szakirodalmi adatok bizonyítják stb.).

Példák: prazikvantel, pirantel, morantel, levamizol.


Megkönnyítendő az eligazodást, a tejelő kecskék fonál- és laposférgei ellen bevethető, rövidebb várakozási idejű szerekről készítettünk egy áttekintő táblázatot. (A táblázat görgethető, kattints bele!)

  eprinomektin moxidektin oxiklozanid albendazol fenbendazol monepantel levamizol
Alkalmazás ráöntő szájon át szájon át szájon át szájon át szájon át szájon át
Kecskére törzskönyvezve van? igen, tejelőre nem nem nem nem húshasznú kecskére folyamatban van* nem
Más kérődzőre törzskönyvezve van? tejelő szarvasmarha, tejelő juh tejelő juh tejelő szarvasmarha, tejelő juh tejelő szarvasmarha, tejelő juh tejelő szarvasmarha, tejelő juh nem tejelő juh húshasznú szarvasmarhára és juhra vonatkozó eseti engedély lejárt
Megjegyzések az off label alkalmazással kapcsolatban: Kecskére törzskönyvezett 1 termék, a többi pour on erre hivatkozva alkalmazható. Kutyákra vagy macskákra engedélyezett ráöntő formák alkalmazása tilos! Használata CSAK métely okozta fertőzés esetében indokolható. Alkalmazása galandféreg okozta fertőzés, vagy avermektinekre rezisztens férgek esetében indokolható. Alkalmazása avermektinekre rezisztens fonálférgek esetében indokolható. *A Zolvix kecskére kiterjesztett törzskönyvezési kérelmét a CVMP pozitívan bírálta el. Baromfira és sertésre törzskönyvezett per os készítmények elérhetők.
MIRE HAT? eprinomektin moxidektin oxiklozanid albendazol fenbendazol monepantel levamizol
tüdő fonálférgek változó változó nem igen igen nem igen
gyomor- és bélrendszeri fonálférgek változó igen nem rezisztenciával számolni kell igen igen igen
galandférgek nem nem Moniezia peték eltávolítására igen csak emelt dózisban nem nem
mételyek nem nem igen csak emelt dózisban nem, ráadásul flukicidekkel együtt nem adható! nem nem
külső élősködők igen nem nem nem nem nem nem
KINEK ADHATÓ AZ ÁLLOMÁNYBAN? eprinomektin moxidektin oxiklozanid albendazol fenbendazol monepantel levamizol
10 kg alatti testtömegű kiskecskék első két élethétben nem ajánlott első két élethétben nem ajánlott nem indokolt első két élethétben nem ajánlott TILOS nem vizsgált biztonságú első két élethétben nem ajánlott
Hím kecskék 10 kg testtömeg felett igen igen igen igen igen igen igen
Nőivarú kecskék 10 kg testtömeg felett, tenyésztésbe vételig igen igen igen igen igen igen igen
Vemhesség első 45 napja igen igen igen vehem védelme miatt TILOS igen igen
Vemhesség középső szakasza igen igen igen igen igen igen igen
Várható ellés előtt 3-4 héttel igen igen igen igen igen igen igen
várható ellés előtti két hétben a féreghajtás okozta stressz miatt kockázatos
LAKTÁCIÓ első napjai, szoptatás, a tej emberi fogyasztása nélkül a szer hatásossága jelentősen csökkenhet a laktáció ideje alatt igen igen igen nem ajánlott min. 35 nap várakozási idő igen
LAKTÁCIÓ a fejt tej emberi fogyasztásával min. 7 nap várakozási idő min. 7 nap várakozási idő
ADAGOLÁS ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ TEJRE eprinomektin moxidektin oxiklozanid albendazol fenbendazol monepantel levamizol
adagolási ajánlás kecskére (hatóanyag/ttkg) 1 mg/ttkg 0,4 mg/ttkg minimum 10-15 mg/ttkg 15-20 mg/ttkg; vagy 2 x 10mg/ttkg 12 óra különbséggel 10-15 mg/ttkg 3,75-5 mg/ttkg 12 mg/ttkg, de ezt ne lépjük túl
adagolási ajánlás forrása Eprinex multi 5 mg/ml ráöntõ oldat SPC (2.)(3.) SPC: szarvasmarha 10 mg/ttkg, juh 15 mg/ttkg (2.)(3.) (2.)(3.) A Zolvix kecskére kiterjesztett törzskönyvezési kérelmének bírálata. (2.)(3.)
várakozási idő tejre: 0 nap, de ez csak a ráöntő termékekre vonatkoztatható. Minimum 1 hét. Állatorvos határozza meg. Minimum 1 hét. Állatorvos határozza meg. Minimum 1 hét. Állatorvos határozza meg. Minimum 1 hét. Állatorvos határozza meg. Minimum 35 nap. Állatorvos határozza meg. Minimum 1 hét. Állatorvos határozza meg.
a várakozási idő szempontjából irányadó értékek forrása Eprinex multi 5 mg/ml ráöntõ oldat SPC A 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 11. § az irányadó. 0,2 mg/ttkg dózis mellett juhra 5 nap (Ridamec 1 mg/ml SPC). A 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 11. § az irányadó, egyébként szarvasmarhára 4,5 nap, juhra 7 nap (SPC). A 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 11. § az irányadó, egyébként szarvasmarhára 3-5 nap, juhra 4 nap (SPC). A 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 11. § az irányadó, egyébként szarvasmarhára 4-6 nap (SPC). Az új-zélandi ajánlás szarvasmarha tejére 2,5 mg/ttkg dózis mellett 35 nap (8.) A 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 11. § az irányadó, az amerikai ajánlás 3 nap (3.).

 

Végezetül megválaszolunk pár kérdést, mely a tárgyalt téma kapcsán felmerülhet az Olvasóban. (Kattints a kérdésre a válasz megjelenítéséhez!)

▷ Miért nem szerepel az ivermektin a táblázatban?

▷ Galandféregre a prazikvantelt ajánlották, tényleg adható kecskéknek?

▷ Ha a juhokhoz viszonyítva a kecskék esetében a hatóanyagok lebontása gyorsabb, miért kell mégis többet várni a tejjel pl. az albendazol esetében?


Egyebet kérdeznél?
Írj ide: info[kukac]debra24[pont]hu
Vagy itt is üzenhetsz: Debra 24

Olvasgatnál még kecskeségeket, birkaságokat?

Ismeretterjesztő Hétpróbánk 1.
Ismeretterjesztő Hétpróbánk 2.
Kiskérődzők hipotermiája
Dudortérkép (feji, nyaki duzzanatok lehetséges okaival)
Garázda gyomorféreg
Toklászos széna veszélyei
Mennyi káposztát ehet egy kecske
Az a fránya bálamadzag

Irodalomjegyzék

(1.) Leask, R. (2015). When anthelmintics can cause illness and death. „What Works With Worms” (W4) Congress, 2015. 05. 25-26. Pretoria.
(2.) Smith. M. C., Sherman, D.M. (szerk.) (2009). Goat medicine. Second Edition. Wiley-Blackwell.
(3.) Kaplan, R. (2014). Dewormer Chart for Goats.
(4.) Multicriteria-based Ranking Model for Risk Management of Animal Drug Residues in Milk and Milk Products. Food and Drug Administration U.S. Department of Health and Human Services, 2015.
(5.) Baynes, R. E. et al (2000). Extralabel use of ivermectin and moxidectin in food animals. Journal of the American Veterinary Medical Association, Vol. 217, No.5, pp. 668-671.
(6.) Overview of U.S. Livestock, Poultry, and Aquaculture Production in 2016. USDA-NASS.
(7.) Rostang, A., Devos, J., Chartier, C. (2019). Review of the Eprinomectin effective doses required for dairy goats: Where do we go from here?. Veterinary Parasitology. Vol. 277.
(8.) Proposals to Amend the Maximum Residue Levels for Agricultural Compounds Food Notice 2016. MPI Discussion Paper No: 2017/08. New Zealand Government