Alpakák féreghajtása
Szerző: Debra 24 | Dátum: 2021. február 11. 15:26
Az alpakák féreghajtására alkalmas készítmények zöme a kérődző fajokra törzskönyvezett választék részét képezi. Nem véletlenül, hiszen a dél-amerikai tevefélék és a kérődzők parazitái gyakran ugyanazok a fajok, vagy legalábbis közeli rokonságban állnak egymással. A teljes kérődző féregirtó palettából azonban nem válogathatunk szabadon, kedvünkre. Az alpakákkal kapcsolatban is felmerül ugyanis néhány olyan szempont (leginkább az alkalmazási módot illetően), mely szűkít a lehetséges választékon – még ha kevésbé komplikált is a szerválasztás, mint pl. a tejelő kecskék esetében.
A „mire mit adjak” kérdésen egyébként viszonylag könnyen túllendül az a gazda, akinek már van némi előzetes tapasztalata, vagy szakirodalma a kérődzők parazitáival kapcsolatban. A „mennyit” már fogósabb kérdés, ugyanis az elérhető készítmények egyike sincs dél-amerikai tevefélékre törzskönyvezve, tehát adagolási ajánlást sem tartalmaz például az alpakákra. Cikkünkben az elérhető hatóanyag-választékon túl ezért az adagolásokról is írni fogunk. Az adagolási ajánlások alapjául szolgáló szakirodalmi forrást minden esetben jelezni fogjuk.
Mielőtt rátérnénk az alkalmazható féreghajtó hatóanyagok felsorolására, engedjen meg az Olvasó néhány általános gondolatot, mely remélhetőleg elősegíti majd a könnyebb tájékozódást, a megfontoltabb szerválasztást és a biztonságosabb féreghajtó felhasználást.
Fonál vagy lapos?
Az alpakákban élősködő férgeknek két nagy törzsét különböztetjük meg. Alakjukra utalóan nagyon kifejező e két törzs neve a nyelvünkben: fonálférgek és laposférgek. Féreghajtási szempontból, gyakorlatilag az élősködés helye alapján az említett törzseken belül még további két–két csoportot különítünk el. E négy féregcsoport ellen jellemzően más és más hatóanyagot szokás használni, bár egyes féreghajtó hatóanyagok több kategóriában is hatásosak lehetnek. Az alábbi táblázat a főbb féregcsoportok mellett azt is bemutatja, alpakák esetében hogyan lehet ezeket a férgeket leginkább elérni.
| TÖRZS | FÉREGCSOPORT | ELÉRÉSI JAVASLAT |
| fonálférgek | gyomor-bélrendszeri fonálférgek | emésztőszervrendszeren át |
|---|---|---|
| tüdő fonálférgek | keringési rendszeren át | |
| laposférgek | galandférgek | emésztőszervrendszeren át |
| mételyek | emésztőszervrendszeren át |
Remélhetőleg rávilágít e fenti táblázat, hogy mennyire gazdaságtalan, az állatok számára pedig milyen kimerítő, ha parazitafertőzés esetén nem a megfelelő féreghajtó szerrel kezeljük őket. Végeztessünk előzetes bélsárvizsgálatot (féregpete számlálást), váratlan elhullás esetén boncoltassunk, legyünk képben az állományunk parazitáival, igenis megtérül. Ne irtsuk, ami nincs!
Öntsük, szúrjuk vagy itassuk?
Azt, hogy milyen úton-módon juttatunk be egy gyógyszerhatóanyagot egy élőlény szervezetébe, alkalmazási módnak nevezzük. Alkalmazási mód például a szájon át történő beadás, vagy a szubkután injekció. Féreghajtáskor praktikusan olyan alkalmazási módot kell választanunk, amely biztosítja azt, hogy az állat szervezetében a megfelelő mennyiségű féregirtó hatóanyag végül eljut majd a megfelelő szervhez és az ott élősködő férgekhez. Azonban nemcsak a parazita ténykedésének helyszínétől függ, hanem állatfajonként is változó, milyen alkalmazási módot választva érhető el hatásos féreghajtás.
Láthatatlan módon vezet a féreghajtás sikertelenségéhez, rossz hatékonyságához, majd hosszabb távon hatóanyag rezisztenciához az, ha a rosszul megválasztott alkalmazási mód miatt a férgek rendszeresen csak a féreghajtó szer töredék mennyiségével találkoznak!
Alpakák féreghajtására ráöntő, csepegtető szereket ne használjunk. A jelenleg forgalomban lévő szerek egyike sem ér el alpakákban megfelelő terápiás hatást. E szerek rossz hasznosulásának hátterében feltehetőleg az alpakák és lámák gyapjának lanolinhiánya áll. Ráöntő, csepegtető szerek használatával nem „kicsit irtjuk” a férgeket, hanem megtanítjuk az alpaka összes parazitáját az alkalmazott féreghajtó hatóanyag titkaira, ami aztán más formában beadva sem hat majd. Tehát még egyszer, ilyen szereket ne használjunk.
A csepegtető, ráöntő szerek egy része elszínezheti és tönkreteheti az alpaka értékes gyapját!
Összhangban azzal, amit a fenti táblázatban elérési javaslatként bemutattunk, alpakák esetében az alkalmazási mód elsősorban a szájon át történő féreghajtó beadás lesz, illetve egyes esetekben a szubkután féreghajtó injekció.
Az aluldozírozásról
A féreghajtó szerek hatóanyagait az alpaka szervezete – nagyon bölcsen – idegen és potenciálisan veszélyes anyagként érzékeli, ezért a féreghajtó hatóanyagot igyekszik mielőbb ártalmatlanítani és azt az alpaka testéből eltávolítani. Ha a kelleténél kevesebb féreghajtót adunk az állatnak, azaz aluldozírozunk, akkor sem elég ideje, sem kellő ereje nem lesz arra a hatóanyagnak, hogy a kívánt hatást elérje, mielőtt kiürülne az állat szervezetéből. A gyenge féreghajtás ráadásul lehetőséget is teremt a parazitáknak arra, hogy alkalmazkodjanak a bemutatott hatóanyaghoz.
Az aluldozírozásnak számtalan oka lehet, pl. az állatok testtömegének pontatlan meghatározása, számítási-adagolási hiba, spórolás… Alpakák esetében tovább nehezíti a helyzetet a tevefélékre vonatkozó, korszerű adagolási javaslatok hiánya, vagy nehéz hozzáférhetősége. Napjainkra már számos külföldi tapasztalat gyűlt fel arra vonatkozóan, hogy a korábban irányadó, juhokra megállapított féreghajtó adagok alkalmazása tevefélék esetében ugyanúgy aluldozírozáshoz és rossz hatékonyságú féreghajtáshoz vezet, mint ahogyan ez nemrég a kecskékről is kiderült. Az utóbbi évek alpakás szakirodalmában ezért általában már nem juhdózisokat, hanem magasabb adagokat találunk ajánlásként. (Fontos kivételt jelent a szűk terápiás sávval rendelkező levamizol.)
Nincs is ilyen termék!
Ha eddig el is kerülte az Olvasó figyelmét, a féreghajtók táblázatában mindenképpen szembesülni fog vele, hogy mindvégig hatóanyagok állnak cikkünk fókuszában, nem pedig konkrét gyártók konkrét termékei. Elsősorban azért, mert a hatóanyag (ami egyébként egy nagyon kifejező magyar szó) a gyógyszerek lényege, „ható anyaga”. Szeretnénk, ha az állattartók figyelme a márkanevek felől a hatóanyagok nevének ismerete felé mozdulna el, hiszen ugyanolyan célú gyógyszer, ugyanolyan hatóanyaggal számtalan különböző márkanév (fantázianév) alatt futhat az állatgyógyászati piacon. A féreghajtó szerek közötti eligazodást és a termékek ár/érték összehasonlítását is nagyban megkönnyíti, ha nem a marketingszövegre, hanem a hatóanyagok nevére és mennyiségére koncentrálunk egy-egy termék címkéjén.
És most jöjjön a lényeg.
Alpaka féreghajtók és adagolásuk
Figyelem!!
Az adagolási ajánlás minden esetben a hatóanyagokra vonatkozik! Konkrét termék esetén tehát ki kell számolni, hogy a készítményből mennyit kell végül az adott testtömegű állatnak beadni ahhoz, hogy megkapja az előírt hatóanyag-mennyiséget. Javasoljuk, hogy az adagolásról – az alábbi táblázat adatait figyelembe véve - minden esetben az állatorvos határozzon.
(Nézettől függően a táblázat teljes tartalma függőleges és/vagy vízszintes görgetéssel érhető el.)
| Hatóanyag | Alkalmazási mód | FONÁLFÉRGEK | LAPOSFÉRGEK | Megjegyzések | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| gyomor-bélrendszeri ff. | tüdő ff. | galand-férgek | mételyek | |||
| albendazol (1) | szájon át | 10-15 mg/ttkg R |
10-15 mg/ttkg | 10-15 mg/ttkg | gyenge hatás | Az alpakák érzékenységet mutatnak a hatóanyagra, ezért albendazolos féreghajtást egymást követő napokon ne ismételjünk és a dózist 15 mg/ttkg fölé ne emeljük! (11) A dózisnövelés tilalma miatt alpakák számára e szer mételyek ellen nem lesz megfelelő. A szert a vemhesség első harmadában tilos alkalmazni. |
| fenbendazol (2) | szájon át | 20 mg/ttkg, 3-5 nap R |
20 mg/ttkg, 3-5 nap | 50 mg/ttkg, 5 nap | gyenge hatás | A fenbendazolos féreghajtást alpakák esetén legalább 3 egymást követő napon át ismételjük meg, különben a gyomor-bélrendszeri féreghajtás nem lesz elég hatékony. Ha csak a tüdőférgeket szeretnénk irtani, ismétlés nem szükséges, de ebben az esetben az egyszeri tüdőféreg irtással párhuzamosan a gyomor- és bélférgek kóstolót kapnak a hatóanyagból. Ha tehát csak tüdőféreg problémánk van, inkább keressünk más hatóanyagot (vagy végezzük el ekkor is a teljes, többnapos kúrát). |
| mebendazol + klozantel-nátrium (3)(9) | szájon át | 22,5 mg/ttkg mebendazol + 15 mg/ttkg klozantel (juh dózis x 1,5) | Kombinált hatóanyagú, széles spektrumú szer, mely elsősorban a vizenyős legelőkön tartott juhok és alpakák számára ajánlható. Ha mételyveszély nem áll fenn, vagy nem jelentős, akkor az alpakák máját ne terheljük klozantellel, válasszunk más hatóanyagot. | |||
| levamizol (2) | szájon át | 5-8 mg/ttkg | - | - | A levamizol a baromfit, vagy sertést is tartó alpaka tulajdonosok számára lehet praktikus választás, vagy az olyan gazdaságokban, ahol fenbendazolra és ivermektinre is rezisztens endoparaziták vannak jelen. Vigyázat, ne adagoljuk túl! A vemhes állatokat lehetőleg ne kezeljük ezzel a szerrel. | |
| moxidektin (4)(5) | szájon át | 0,4 mg/ttkg | - | - | A moxidektin jól kihasználható olyan gazdaságokban, ahol az alpakák mellett tejelő kecskéket, vagy juhokat tartanak. | |
| monepantel (6)(7)(9) | szájon át | 3,75-7,5 mg/ttkg | - | - | - | Ezt a hatóanyagot tartsuk titokban a férgek előtt ahány évig csak lehet, azaz ne használjuk a gazdaságunkban, csak és kizárólag akkor, ha már bizonyíthatóan multirezisztens férgekkel küzdünk. Rutinszerű féreghajtás monepantellel a hatóanyag hatásosságának megőrzése érdekében tilos! |
| oxiklozanid (8) | szájon át | - | - | - | min. 15 mg/ttkg | Mételyölő szer, vizenyős területen legeltetett állatok féreghajtásában a szűkebb spektrumú, mételyre hatástalan szerek alkalmi, vagy rendszeres kiegészítője lehet. |
| ivermektin (2) | szubkután | 0,2-0,6 mg/ttkg R |
0,2 mg/ttkg | - | - | Elsősorban külső élősködő- és tüdőféreg-ellenes szerként tekintsünk a szubkután módon beadott ivermektinre és doramektinre. Emésztőszervrendszeri élősködők és mételyek hatékony irtásához e szerek helyett, vagy mellett használjuk az imént bemutatott szájon át adható készítmények valamelyikét is. |
| doramektin (10) | szubkután | 0,3-0,4 mg/ttkg R |
0,3-0,4 mg/ttkg | - | - | |
R: a hatóanyagra rezisztens féregfajokra számítani lehet
Adagolási ajánlások forrása az egyes hatóanyagokhoz:
(1) Fowler, M.E. (1998). Medicine and Surgery of South American Camelids, 2nd ed. Ames, IA: Iowa State Press
(2) Cebra, C.K., Anderson, D., Tibary, A., Van Saun, R., Johnson, L.W. (2014): Endoparasite Control. In: Llama and Alpaca Care, Medicine, Surgery, Reproduction, Nutrition, and Health Care, 1st ed. Saunders Elsevier, Saint Louis, pp 12–16.
(3) SPC: Flukiver Combi 50 mg/ml + 75 mg/ml belsőleges szuszpenzió juhok részére A.U.V.
(4) Emmerich, I.U., Ganter, M., Wittek, T. (2016). Dosierungsvorschläge für Arzneimittel bei kleinen Wiederkäuern und Neuweltkameliden. Hannover: Schattauer
(5) Duncanson, G.R. (2012) Veterinary Treatment of Llamas and Alpacas. CABI, UK. p. 58.
(6) Dadak, A.M., Asanger, H., Tichy, A., Franz, S. (2013). Establishing an efficacious dose rate of monepantel for treating gastrointestinal nematodes in llamas under field conditions. Vet Rec. 2013;172:155.
(7) SPC: Zolvix 25mg/ml belsőleges oldat juhoknak
(8) Oxiklozanidot tartalmazó állatgyógyászati készítmények adagolási ajánlásai juhok számára. Magyarországon engedélyezett állatgyógyászati készítmények adatbázisa. Hozzáférés: 2021.02.05.
(9) Kultscher, L., Hinney, B., Schmäschke, R. et al. (2019). Current anthelmintic treatment is not always effective at controlling strongylid infections in German alpaca herds. Parasites Vectors 12, 330.
(10) Lye, G., Jacob, A., Pomroy, W., Stafford, K., Singh, P. (2019). Pharmacokinetics of subcutaneously administered doramectin in alpacas. Journal of Veterinary Pharmacology and Therapeutics. 43. 10.1111/jvp.12821.
(11) A. Gruntman, R. Nolen-Walston, N. Parry, R. Wilborn, H. Maxwell (2009). Presumptive Albendazole Toxicosis in 12 Alpacas. Case Report, J Vet Intern Med 2009;23:945–949.
További teveféleségek
CIKK Alpakák féreghajtása
CIKK Alpakák zsírmáj betegsége
CIKK Cukorbetegek-e az alpakák?
FACEBOOK VIDEÓ Vérvétel - alpaka, láma