Kiskérődzők hipotermiája

Szerző: Debra 24 | Dátum: 2019. február 4. 16:35

A juhok és kecskék – más emlősállatokhoz hasonlóan – homioterm, azaz állandó testhőmérsékletű állatok. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben egészségesek, a környezeti hőmérséklet változásától függetlenül képesek fajra jellemző testhőmérsékletüket fenntartani. Egészséges állatok normál testhőmérsékletének átlagos és még elfogadható szélső értékeit mutatja az 1. ábra.


1. ábra Egészséges állatok rektális hőmérséklete

A testhőmérsékletről legmegbízhatóbban a rektális (végbélben történő) mérés tájékoztat. A testhőmérséklet aktuális értéke bármiféle diagnózis felállításában az egyik legfontosabb, a gazda által is mérhető adat. Ha kiskérődzőket tartunk, a rektális mérést mielőbb tanuljuk meg. Ne az állat fülét-orrát tapogassuk, azért egy hőmérőt (lázmérőt) nem nagy ördöngősség használni. Ha a rektális mérés (még) nem megy, hőmérőzhetünk az állat szájában (ekkor kb. 0,5 Celsiust adjunk a mért értékhez), vagy hóna alatt (ekkor számoljunk rá még 1 fokot). Az így mért értékek viszont kevésbé megbízhatóak.

Hogyan hőmérőzzünk?

Kattints dr. Radnai István írásához, vagy nézd meg az alábbi szemléltető videót:


TIPP: Állataink elsősegély felszerelésében tartsunk egy kifejezetten nekik szánt hőmérőt. Előnyös, ha az eszköz mér 35°C alatt és 42°C fok felett is, flexibilis fejjel rendelkezik, továbbá vízálló. A hőmérő mellé készítsünk be fertőtlenítő törlőkendőket is.


A hőmérő leginkább akkor kerül elő, ha lázat gyanítunk, pedig kérődzőknél gyakran fordul elő kórosan alacsony testhőmérséklet (hipotermia) is, mely különösen az újszülött állatok esetében hamar végzetessé válhat. Cikkünkben igyekszünk átadni mindazt a tudást, amely a hipotermia felismeréséhez és a gyors segítségnyújtáshoz szükséges lehet. Felhívjuk a kedves gazdák figyelmét, hogy segítő szándékkal se ragadjanak ki (másoljanak ki) mondatokat e cikk szövegéből anélkül, hogy előbb alaposan és értőn végig ne olvasták volna az egészet, mert fontos részlet-információk veszhetnek el.

A hipotermia megértéséhez az alábbi kijelentést kell tudatosítanunk magunkban, ugyanis ez adja majd a teendőink kulcsát is.

A hő a melegebb helyről a hidegebb hely felé áramlik.

Most gondoljuk végig, milyen hőmérsékletű környezetben éli le életét egy juh, vagy egy kecske, majd pillantsunk újra az 1. ábrára (ügyesebbek már fejből tudják az átlag testhőmérsékletet). 

Beláthatjuk, hogy ezek az állatok – kánikulai napokat leszámítva – folyamatos hővesztésben vannak. Mint a bevezető bekezdésben már szó esett róla, a juhok és a kecskék ennek ellenére mégis állandó testhőmérsékletű állatok. Hogyan lehetséges ez? Dióhéjban a következőképpen:

  1. Táplálkoznak. A takarmány energiatartalmának egy részét hőtermelésre fordítják, illetve táplálkozáskor feltöltik szervezetük tartalékenergia-raktárait.
  2. Szőrzetet növesztenek. Ez lesz a hőszigetelés.
  3. Hőmérsékletet szabályoznak.

Ha a folyamatos hővesztéssel testük hőtermelése nem tud egyensúlyt tartani, a kiskérődzők – ugyanúgy, mint bármely más emlősállat – elkerülhetetlenül sodródnak a kihűlés, azaz a hűs halál felé. Fontos megértenünk, hogy a hipotermiához nem szükséges, hogy szibériai hideg vegye körül az állatot. Egy újszülött bárány akár a plusz húsz Celsius fokos istállóban is kihűlhet, ha az állat kis teste valamilyen okból nem képes elegendő hőt termelni (például éhezik!).

Mi vezethet hipotermiához? Néhány példa:

  • az újszülött, vagy néhány napos állat tartósan hideg levegőnek volt kitéve, vagy hideg, szeles, huzatos helyen tartózkodott
  • az állat hőszigetelése „elromlott”, mégpedig mert
    • szőrzete/gyapja átázott, 
    • nedves az alom,
    • a bárányt, kiskecskét nem nyalta szárazra az anyja*,
    • az állat vízbe esett (pl. egy komiszabb jószág beleborította az itatóba),
  • az állat nem jut elegendő energiához a táplálékából, vagy a raktárai kimerültek, pl. mert
    • nem tudta felvenni a kolosztrumot*,
    • a bárányt, kiskecskét nem engedi, vagy csak rövid ideig engedi szopni az anyja*,
    • más állatok zaklatják,
    • a takarmány mennyisége kevés, vagy összetétele nem megfelelő,
    • beteg.


*Elhúzódó, nehéz ellés, ikerellés (főleg hármasellés)  esetén nagyon figyeljünk oda a kicsikre, mert az anya túlságosan kimerülhet az ellésben ahhoz, hogy anyai teendőinek maradéktalanul eleget tegyen. Elhanyagolás sajnos a zökkenőmentesen születő egykék esetében is előfordulhat (pl. az anya tapasztalansága miatt).

A hipotermiás állat szervezete önmagától nem képes a normál testhőmérséklet visszaállítására mindaddig, amíg a hipotermiát kiváltó ok fennáll. Súlyos hipotermia esetén pedig már a kiváltó ok megszüntetése is kevés. Azaz magától nem lesz jobban az állat! A hipotermiát az idő nem gyógyítja.

Sőt!

A hipotermiás állat állapota fokozatosan romlik, ereje fogy, tehát amint lehet, az állatnak segítséget kell nyújtanunk. Tétlenül végignézni egy hipotermiás kiskérődző haldoklását a legenyhébben fogalmazva is hanyagság - és nagy pazarlás.

A segítségnyújtást akkor is kezdjük meg, ha már úton van az állatorvos. A test kihűlésével ugyanis kóros, esetenként megfordíthatatlan folyamatok indulnak meg az állat szervezetében. Ezek közül az egyik legfontosabb a vércukorszint esése, mely előrehaladott esetben az állat kómájához, agykárosodáshoz, majd halálhoz vezet.

További hasznos tudnivalók:

Újszülöttek esetében a hipotermia kiválthatja a szopóreflex megszűnését. A kis állat így nem képes enni, nem jut energiához és még tovább hűl. 

37°C-ra (vagy alá) hűlt fiatal állatok esetében a tejfehérje emésztése elégtelenné válhat.


Baj van, baj van!

Ismerd fel!

A hipotermia egy egyszerű hőmérséklet méréssel diagnosztizálható, számos esetben ez mégsem történik meg, egész egyszerűen azért, mert a hőmérő elő sem kerül. Sajnálatos módon a hazai, gazdák által is elérhető, kérődzőkre vonatkozó szakirodalomban legfeljebb említés szintjén találkozhatunk a hipotermia jelenségével.

Mindenképpen gyanakodjunk hipotermiára és mérjük meg az állat testhőmérsékletét, ha a fentebb felsorolt előzményekről tudomásunk van (Mi vezethet hipotermiához?) és a következő jelenségek bármelyikét tapasztaljuk:

  • az újszülött állat erőtlen, sokat pihen, esetleg fel sem kel, hogy szopjon,
  • az újszülöttnek nincs szopóreflexe (tejes ujjunkkal ellenőrizhetjük),
  • a néhány napos állat éber, aktív, táplálkozik, de nem nagyon gyarapodik és sokat sír,
  • a néhány napos állatnak hasmenése van, átmegy rajta a tej,
  • az állat reszket,
  • az állat a fejét sem bírja felemelni,
  • az állat rossz kondícióban van és erőtlenül fekszik (éhezés okozta hipotermia),
  • az állat szőrzete/gyapja nedves, az állat sokat fekszik,
  • az állat szája és végtagjai hidegek.

Cselekedj!

A testhőmérséklet mérése után a további teendőnk a hőmérő által mutatott értéktől függ. A továbbiakban rektálisan mért hőmérsékletekről lesz szó, ezért ha nem így mértünk, először számoljuk át a mért értéket egy becsült rektális hőmérsékletre. (Hogyan? Lásd a cikk elején, az 1. ábra alatt írtakat.)
 

A mért rektális hőmérséklet:

Kattints az általad mért hőmérsékletet jelző csíkra, így megtudhatod, milyen teendőid vannak!


Ha a mért érték magasabb, mint 38,5°C az állatot hipotermiára nem kell kezelnünk, ettől függetlenül viszont más teendő szükséges lehet (de ez már nem tartozik e cikk témájához).


Ha a mért érték 37,7°C és 38,5°C között van, általában elegendő a hőveszteséget csökkenteni és etetni, a többit az állat szervezete megoldja. Tehát:

  1. Ha az állat szőrzete nedves, szárítsuk meg. Az alom szintén legyen száraz!
  2. Ha az állat erőtlen, fekszik, takarjuk/bugyoláljuk be. Ha az autó elsősegélycsomagjában van termoizolációs takaró, most jó hasznát vehetjük (ezüst oldala legyen befelé).
  3. Gondoskodjunk róla, hogy az állat eleget egyen. Enélkül ugyanis nem fog stabilan normalizálódni a testhőmérséklete. Ha újszülöttről van szó, a kolosztrumot mindenképpen vegye fel (ha eddig nem tette meg). Cumisüvegből táplált állatoknál figyeljünk a tej hőmérsékletére (anyameleg legyen), a cumi nyílására (a kicsi szopjon, ne folyjon a szájába a tej) és az elfogyasztott tej mennyiségére.
  4. Ellenőrizzük néhány óránként az állat testhőmérsékletét. Ha eléri a 38,5°C-t, megvagyunk, de másnap azért még mérjünk testhőmérsékletet ellenőrzésképpen.
  5. Derítsük fel, mi vezetett az állat hipotermiájához és a jövőben igyekezzünk megelőzni az ilyen problémákat.



Fagyos folyóvízből mentett juhok száradnak és melegednek állatmentők takarói alatt az angliai Hertfordshire-ben. Az állatok gyapja a folyóban átázott, elnehezült, így az állatok maguktól nem tudtak a vízből kikecmeregni. Órákig fagyoskodtak, mire egy teherautósofőr észrevette őket az útról.


Ha a mért érték 37°C és 37,7°C között van, az állatnak már extra hőre van szüksége. Extra hő alatt értendő minden olyan megoldás, amellyel biztosíthatjuk, hogy hő áramoljon az állat teste felé. Ehhez az állat testhőmérsékleténél melegebb hőforrás szükséges. (Emlékezzünk: A hő a melegebb helyről a hidegebb hely felé áramlik.)

A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség az állat melegítésére:

  • infralámpa, egyéb fűtőtest (ne tegyük túl közel az állatot!),
  • melegített takaró, fűthető takaró,
  • törölközőbe csavart meleg vizes palackok (üdítős PET palack meleg vízzel megtöltve is alkalmas a célra, de mindig csavarjuk törölközőbe, nehogy megégessük vele az állatot!),
  • fűtőpad (takarjuk le ezt is törölközővel).

Rossz hatékonyságú megoldások:

  • 10°C-os istállóból bevinni az állatot a 18°C-os verandára.
  • Saját testmelegünkkel melegíteni az állatot. (Hűvösebbek vagyunk!) 

Kerüljük:

  • a házilag barkácsolt, zárt, szellőzés nélküli állatmelegítő ládákat (tüdőgyulladást kaphat benne az állat, főleg, ha vizes),
  • az infrával fűtött műanyaghordókat (tűzveszélyes).

Teendőink pontokba szedve:

  1. Ha az állat szőrzete nedves, szárítsuk meg. Az alom szintén legyen száraz!
  2. Melegítsük az állatot a felsorolt módszerek valamelyikével. Fűtőtestekkel legyünk elővigyázatosak, ne gyújtsuk fel az ólat nagy igyekezetünkben!
  3. Gondoskodjunk róla, hogy az állat eleget egyen. Enélkül ugyanis nem fog stabilan normalizálódni a testhőmérséklete. Ha újszülöttről van szó, a kolosztrumot mindenképpen vegye fel (ha eddig nem tette meg). Cumisüvegből táplált állatoknál figyeljünk a tej hőmérsékletére (anyameleg legyen), a cumi nyílására (a kicsi szopjon, ne folyjon a szájába a tej) és az elfogyasztott tej mennyiségére.
  4. Ellenőrizzük néhány óránként az állat testhőmérsékletét. Ha eléri a 38,5°C-t, az aktív testmelegítést abbahagyhatjuk, de másnap azért még mérjünk testhőmérsékletet ellenőrzésképpen (visszaesik-e) és a továbbiakban ügyeljünk rá, hogy az állat elég táplálékhoz jusson.
  5. Derítsük fel, mi vezetett az állat hipotermiájához és a jövőben igyekezzünk megelőzni ezt a problémát.


Ha a mért érték nem éri el a 37°C-ot, az állat életveszélyben van, ezért különös gondossággal kell eljárnunk.

Teendőink sorrendje ebben az esetben attól is függ, milyen életkorú az állat és mennyire van tudatánál. A test kihűlése során ugyanis esik a vércukor szintje is, amely zavartságot, kábultságot, eszméletvesztést okozhat. A kábult állat félrenyelhet, ezért ne etessük! Újszülötteknél 37°C testhőmérséklet alatt csökkenhet a tej emészthetősége és a szopóreflex is megszűnhet.

Lássuk gyorsan a teendőket.

  1. Ha az állat kábult, ernyedt, nem nagyon reagál, esetleg már alig lélegzik, testhőmérséklete 37°C alatt van, életkora pedig meghaladja az 5 órát (igen, órát):
    AZONNAL HÍVJUNK ÁLLATORVOST!
    A telefonban mondjuk el, hogy az állat hipotermiás, kábult/eszméletlen és feltehetően hipoglikémiás.
    Az ilyen állat élete még jó eséllyel megmenthető lassan beadott, testmeleg, intraperitonealis (hasüregbe adott) glükózinjekcióval (pl. Amynin infúzió).
    Az állatorvos érkezéséig biztosítsunk viszonylagos komfortot és nyugalmat az állatnak (száraz alom, takaró), de amíg az injekciót meg nem kapta, az állatot aktív hőforrással (pl. infralámpa) NE MELEGÍTSÜK, mert a növekvő testhővel párhuzamosan fokozódó agyi anyagcsere következtében hipoglikémiás görcsrohamot kaphat (és elpusztul).
    Ha az állat magához tér, kezdjük meg a melegítést.


    Glükózinjekció beadásának szemléltetése.
     

  1. Ha az állat 5 óránál idősebb, zavart, de még/már tudatánál van és a fejét tudja tartani, első lépésben etessük meg (életkorának megfelelően). Biztosítsunk száraz almot, takarjuk be az állatot, de addig ne használjunk semmiféle külső hőforrást, amíg az állat legalább egy keveset nem evett. Erre a vércukorszint normalizálása miatt van szükség. Ha van kéznél méz, bedörzsölhetjük vele az állat ínyét.
  1. Ha 5 óránál fiatalabb, tehát nemrég született bárányt, kiskecskét találunk kihűlt, elgyengült, erőtlen állapotban, másképpen kell eljárnunk, ugyanis a kiskérődzök életének első 5-6 órájában még kitart a magukkal hozott kis tápanyagraktár (barna zsírszövet). Az ilyen kis állatot első lépésben melegítjük, amíg a testhőmérséklete nem éri el a 37°C-ot. Amíg ez nem történik meg, ne etessük a kis állatot, mert hasmenése lehet! Gyakran megesik az is, hogy az újszülöttnek a hipotermia miatt nincs szopóreflexe, vagy olyan kába, hogy nem tud nyelni. Ettől ne essünk pánikba, mert a kis saját „raktárral” elboldogul (ha gyors segítséget kap!). Ha van kéznél méz, bedörzsölhetjük vele az ínyét, de koncentráljunk inkább a testhőmérséklet beállítására. Amint elértük a minimum 37°C-ot (és amint az állat magához tér) jöhet a kolosztrum. 

b) és c) esetben az állat felmelegítéséhez extra hőt kell biztosítanunk. Extra hő alatt értendő minden olyan megoldás, amellyel biztosíthatjuk, hogy hő áramoljon az állat teste felé. Ehhez az állat testhőmérsékleténél melegebb hőforrás szükséges. Az állat felmelegítése mindenképpen lassan, fokozatosan történjen meg. 

A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség az állat melegítésére:

  • infralámpa, egyéb fűtőtest (ne tegyük túl közel az állatot!),
  • melegített takaró, fűthető takaró,
  • törölközőbe csavart meleg vizes palackok (üdítős PET palack meleg vízzel megtöltve is alkalmas a célra, de mindig csavarjuk törölközőbe, nehogy megégessük vele az állatot!),
  • fűtőpad (takarjuk le ezt is törölközővel),
  • újszülötteket egy nem vízáteresztő műanyag zsákban meleg vizes fürdőbe is tehetjük (ez egy nagyon hatékony módszer, de vigyázzunk, a víz ne legyen melegebb 40 foknál és az állatok fejét tartsuk a víz felett). (Mielőtt valaki félreértené, nem a zsákba kell tenni a meleg vizet. A meleg víznek pusztán a hőjére van szükség, az állatok maradjanak szárazak! Ha a művelet közben a kicsik véletlenül vizesek lesznek, mindenképpen szárítsuk meg őket.)

Az alábbi videóban előhasi anyakecske ikrei melegednek meleg vízben (rögtönzött inkubátor). A tapasztalatlan (és az ikerellésben kimerült) anya a kinti csípős hideg ellenére nem nyalta szárazra a néhány órája született kicsiket és a gazda számára az is kétséges, hogy a föcstejet megkapták. A kiskecskék hipotermiásak, de a fürdőtől már élénkebbek és a szopóreflex is megvan (1:50). Hamarosan mehetnek vissza a mamához.

Rossz hatékonyságú megoldások:

  • 10°C-os istállóból bevinni az állatot a 18°C-os verandára. 
  • Leégetni az aklot az infrával.

Kerüljük:

  • a házilag barkácsolt, zárt, szellőzés nélküli állatmelegítő ládákat (tüdőgyulladást kaphat benne az állat, főleg, ha vizes),
  • az infrával fűtött műanyaghordókat (tűzveszélyes).

További teendők miután lassan feltornáztuk 37°C-ra az állat testhőmérsékletét:

Gondoskodjunk róla, hogy a melegedő állat eleget egyen. Enélkül ugyanis nem fog stabilan normalizálódni a testhőmérséklete. Ha újszülöttről van szó, a kolosztrumot mindenképpen vegye fel (ha eddig nem tette meg). Cumisüvegből táplált állatoknál figyeljünk a tej hőmérsékletére (anyameleg legyen), a cumi nyílására (a kicsi szopjon, ne folyjon a szájába a tej) és az elfogyasztott tej mennyiségére.

Ellenőrizzük óránként az állat testhőmérsékletét. Ha eléri a 38,5°C-t, az aktív testmelegítést abbahagyhatjuk, de másnap azért még mérjünk testhőmérsékletet ellenőrzésképpen (visszaesik-e) és a továbbiakban ügyeljünk rá, hogy az állat elég táplálékhoz jusson.

Derítsük fel, mi vezetett az állat hipotermiájához és a jövőben igyekezzünk megelőzni ezt a problémát.


Volt már dolgod hipotermiás kiskérődzővel? Sikerrel járt a gondoskodásod? Küldj nekünk képet a „túlélőről”.

Írhatsz ide: info[kukac]debra24[pont]hu
Vagy Facebook oldalunkra: Debra 24
Ne felejts követni minket!

Irodalomjegyzék

Cook, K. (2009). Neonatal Care of Small Ruminants. Senior Papers. College of Veterinary  Medicine, Oregon State University
Martin, S. J. (1999). Hypothermia in Newborn Lambs. FactSheet. Queen’s Printer for Ontario.
Matthews, J. (szerk.) (2016). Diseases of the Goat. 4th Ed.. Wiley-Blackwell


További kecskeségek, birkaságok

 CIKK   Vízmérgezés (hipotonicitás) kecskéknél

 CIKK   Kiskérődzők vemhességi toxémiája

 CIKK   Beszéljünk róla. Tejelő kecskék féreghajtása.

 CIKK   Az ionofor mérgezés megelőzése

 CIKK   Kiskérődzők hipotermiája